Botrányos MPP-kongresszus, Szász Jenő maradt az elnök

Mindjárt az ülés elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenõ pártelnök az elsõ Országos Tanács elé terjesztette azt az alapszabály-módosításra vonatkozó indítványt, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedõ, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévõk is.

A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, hangsúlyozva, a lépés alapszabály-ellenes lenne. A volt székelyudvarhelyi polgármester azonban kitartott álláspontja mellett, a távozók hiányában pedig megszavazták az intézkedést, majd a kongresszus megerõsítette Szászt pártelnöki tisztségében. Gergely Balázs bohózatnak nevezte a történteket, s lemondott valamenynyi MPP-s tisztségérõl.

Sötétzöldek és világoszöldek

Zenés csinnadrattával kezdődött a Magyar Polgári Párt elsõ kongreszszusa a gyergyószentmiklósi Salamon Ernõ Gimnázium új tornatermében szombaton, jóval a kezdési idõpontként meghirdetett 14 óra után. Az elhúzódó regisztráció során a választott és a párt alapszabályának értelmében legitim küldöttek sötétzöld, míg a meghívottként jelen lévõ megyei és helyi önkormányzati tisztségviselõk egy árnyalattal világosabb zöld kitûzõt viselhettek.

A küldöttek és meghívottak többsége – akárcsak a sajtó képviselõi – a regisztrációkor vehette kézbe a kongresszus munkálatainak programját, napirendi pontjait, illetve az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazó vaskos dossziét. Így az alapszabály-módosító bizottságnak – noha a kongresszus elõtt kijelölték – aligha volt ideje a módosítóindítványokat megvitatni, és az ülés során az sem derült ki, kik és milyen javaslatokat tettek az MPP alapszabályának módosítására, illetve kitõl származik a több pont megváltoztatására vonatkozó indítvány. A hosszas üdvözlõbeszédek, zenés betétek, papi áldás, illetve a személyesen Szász Jenõ által átadott Wass-akarat-díjak kiosztása után kezdõdött el a kongresszus tulajdonképpeni munkálata.

Módosító javaslat – érvek, ellenérvek

Azonban mindjárt az elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenõ pártelnök az elsõ Országos Tanács elé terjesztette azt az alapszabály-módosításra vonatkozó indítványt, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek (sötétzöld kitûzõsök) rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselõként tevékenykedõ, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett (világoszöld kitûzõs) jelenlévõk is.

Az indítvány a kongresszus munkálataiban legitimen részt vevõ 144 küldött számának a 281 meghívottal való növelését célozta, annak ellenére, hogy az alapszabály világosan kimondja: csak a megyei küldöttgyûlések során megválasztottak rendelkeznek szavazati joggal. Szász érvelése szerint a változtatás csak annyit jelent, hogy az alapszabály értelmében megyei küldöttekbõl megválasztott 30 százalékot kitevõ Országos Tanács kiegészül a jelenlévõ további 70 százalékkal. Mint a pártelnök hangsúlyozta, mindez nem alapszabály-ellenes, ugyanis ugyanazon szabályzat egy másik pontja értelmében az Országos Tanács maga dönthet a munkamódozatáról.

„Erkölcsi szempontból is az helyes, ha a többség dönt és nem a kisebbség” – hangoztatta Szász. Ezzel azonban több, az MPP tisztségjegyzékében fontos szerepet betöltõ politikus nem értett egyet. Míg Tõkés András, Maros megyei MPP-elnök óvatosan arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy nem tanácsos az alapszabály szempontjából „aggályos döntéseket hozni” akkor, amikor mindenki az MPP-re figyel, addig Árus Zsolt, gyergyószentmiklósi választott küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha az MPP komolyan veszi magát, nem hoz olyan döntést, ami ellenkezik az alapszabályával”.

„Ne kezdjük mindjárt azzal a munkálatokat, hogy áthágjuk a saját alapszabályunkat” – szögezte le Árus. Csinta Samu, a Kovászna megyei ügyvezetõ elnök azt javasolta, bocsássák szavazásra, hogy az összehívott kongresszus ne foglalkozzon a tisztújítással, koncentráljanak csak az alapszabály-módosításra, a tisztújítást pedig halasszák el fél évvel, amikorra a jelenlegi elnök majdani kihívói is programmal tudnak elõrukkolni. „Így a konkrét cselekvési tervek, az érvek és a ráció lesz a döntõ, nem az indulatok” – érvelt Csinta, azonban javaslatát figyelmen kívül hagyták.

Thamó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem jó a küldötteket keverni a meghívottakkal”, és kérte az indítvány visszavonását. A nagyváradi Lengyel György kifejtette, hogy a küldöttek választásában betartották a székelyudvarhelyi pártközpont által javasolt utasításokat – többek közt titkos szavazással választották meg a küldötteket –, és kérte, hogy a teremben különítsenek el széksorokat a küldöttek számára, hogy azok elkezdhessék a tényleges munkálatokat.

„Ha ez nem történik meg, a kongresszus összes további döntése törvénytelenné válik” – szögezte le Lengyel, azonban Szásznak erre is volt ellenérve. Õ ugyanis kifejtette, hogy az alapszabály módosítására vonatkozó vitatott indítvány az MPP ügyvédei szerint jogilag nem támadható. A Szász Jenõ mellett érvelõ Mezei János gyergyószentmiklósi MPP-s polgármester azt fejtegette, hogy „annál legitimebb egy testület, minél többen ki tudják nyilvánítani a véleményüket”.

Hurrogás, füttykoncert, árulózás

A pokol akkor szabadult el, amikor Szász Jenõ meglehetõsen homályos és többértelmû megfogalmazásban nyilvános szavazás alá bocsátotta a vitatott indítványt, arra kérve a jelenlévõket, hogy a zöld kitûzõjük felemelésével jelezzék véleményüket. Azonban Szász megfogalmazásából nem tûnt ki, hogy az indítvány melletti vagy elleni szavazásra szólítja fel a jelenlévõket, mint ahogy az sem volt egyértelmû, hogy a választott Országos Tanács tagjai, illetve már a meghívottak is szavazhatnak a módosítóindítványról. A szavazatokat maga Szász Jenõ számolta meg, majd megállapította a „látható többség” elfogadta az indítványt.

Ekkor lépett a porondra a kolozsvári Gergely Balázs, Szász ellenjelöltje, ismételten arra kérve az elnököt, hogy különíttesse el a küldötteket a meghívottaktól, hiszen így nem lehet tudni, hogy az ügyben a szavazásra jogosultak, illetve mások is szavaztak, ugyanakkor többen is kérték a szavazatszámláló bizottság kijelölését. Szász azzal hárított, hogy szavazatszámláló bizottságra csak a titkos szavazatok összesítésénél van szükség, és számon kérte Gergelytõl, milyen hátsó szándékkal bizonygatja folyton, hogy „különbözõek vagyunk”. Ekkor Szász még egyszer nyilvános szavazás alá bocsátotta az indítványt, ezúttal egyértelmûen felkérve a teremben ülõ küldötteket és meghívottakat a szavazásra.

Ez alkalommal is a „látható többség” helyeselte a sokat vitatott indítványt. Ezen a ponton Gergely Balázs bejelentette, hogy a továbbiakban nem óhajt részt venni a kongresszus munkálataiban, és felszólította azokat a személyeket, akik vele egyetértenek, hogy hagyják el a termet. „Van egy szabályzatunk, ha nem tartjuk be, saját jelszavunkat, a választás szabadságát sértjük” – hangoztatta Gergely, kifejtve azt is, hogy nem óhajt részese lenni annak a „bohózatnak, amit Szász Jenõ komponált”. A teremben két nagyobb csoport is – becsléseink szerint több mint ötven személy – felállt, és Gergelyt követve kivonult az elõtérbe, köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán és Tulit Attila háromszéki politikus. A bent maradók eközben hurrogással, füttyögtetéssel és imitt-amott elhangzó „árulók” bekiabálással nyilvánították ki nemtetszésüket.

Quo vadis MPP?

A kivonulók ezután az újságírók népes csoportjának „össztüzével” szembesültek, míg a bentiek elmarasztalták a kintieket. „Ami történt, az precedens nélküli a párt életében, és valószínûleg le fogunk ülni, és megvitatjuk az ügyet” – fejtette ki a Krónika kérdésére Gergely Balázs, és megerõsítette a teremben is hangoztatott kijelentését, miszerint valamennyi MPP-s tisztségérõl lemond, azonban a tagságáról nem. „Ember nincs, aki megmondhatná ebben a pillanatban, hogy a továbbiakban milyen irányba terelõdik a párt sorsa” – szögezte le a Krónika kérdésére Csinta Samu, aki kifogásolta a kérdésfelvetés zavarosságát, illetve a „demokrácia megcsonkolásának” minõsítette Szász eljárását.

Ugyanakkor õ is azon a véleményen volt, hogy „le kell higgadni, és meg kell vitatni a kialakult helyzetet”. Gazda Zoltán leszögezte, hogy „eszünk ágában sincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos”. Ezzel szemben Szász Jenõ kifejtette, hogy ha szünet után, kérésre sem jönnek vissza a távozottak, bebizonyosodik, hogy az illetõk valóban nem a pártépítésen fáradoznak.

„Az erkölcsi többség a pártépítést választotta, és kétségtelen, hogy a kivonulás nem a várt hatást hozta a kongreszszusnak, de mindenképp lezárult egy folyamat, és kezdõdhet az építkezés” – hangoztatta Szász, aki amiatt sajnálkozott, hogy a „belsõ ellenzék ezt a csodálatos napot használta fel erre a lépésre”. A Krónika szünetben feltett azon kérdésére, hogy miért beszél elnökválasztásról, amikor Gergely Balázs távozásával egyedüli jelöltként mérettetik meg, kifejtette, „a kongresszusnak nincs vége, és még kiderülhet, hogy van ellenjelölt”.

Lett ellenjelölt

Mint ahogy ki is derült, ugyanis az alapszabály-módosításokat, az elnöki beszámolót, az Új lehetõség nevû politikai keretprogram elfogadását, illetve a tagdíjmódosításokra vonatkozó kérdéseket megvitatva, a jelöltek bemutatkozásakor kiderült, a Maros megyei Bartha Jenõ személyében mégiscsak van ellenjelöltje Szásznak. „Úgy demokratikus, ha a párton belül érvényesül a választás szabadsága” – fejtette ki bemutatkozó beszédében Bartha, arra is kitérve, hogy tízszázaléknyi esélyt ad magának a megmérettetésen.

A szavazatszámlálás igazolta is Bartha esélylatolgatását, ugyanis mindössze 29 szavazatot gyûjtött be, míg Szász Jenõ 256 szavazattal fölényesen gyõzött. A megválasztott új elnökség tagjai: Bálint József, Fazakas Tibor, Fekete Károly, dr. Farkas Csaba, Mezei János, Tõkés András, Varga Károly, Simon Csaba és Hegedûs Pál. Az Alapszabályi, Etikai és Konfliktuskezelõ Országos Bizottság elnöke Bartos Károly, az Országos Pénzügyi Ellenõrzõ és Vagyonkezelõ Bizottság elnöke Geréb László lett.

A záróbeszédben Szász kifejtette, hogy a pártnak meg kell erõsödnie, és mindenkire szükség van, aki a jövõt kívánja építeni, hiszen 2012-re végérvényesen fel kell állítani azt a közéleti berendezkedést, amiért érdemes volt megszületnie a Magyar Polgári Pártnak. „Aki kerékkötõ kíván lenni, az mától az ilyesfajta tevékenységét fejezze be. Pontot tettünk erre az idõszakra, az építkezés következik” – zárta a Magyar Polgári Párt elsõ kongresszusát Szász Jenõ.