Fotó: Biró István
2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
Az Érmellék évszázados hagyományait szeretnék visszaállítani a térség nagyobb településeinek elöljárói az Érmihályfalva–Székelyhíd–Bihardiószeg borút létrehozásával, amelyet regionális projektként valósítanának meg, közölte lapunkkal Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester. Az elöljáró szerint a szőlőtermesztés, borkészítés kultusza a mai napig virágzik a térségben, így a projekt kidolgozásához és megvalósításához elsősorban pénzre lenne szükség, amit uniós vagy kormányforrásokból próbálnak megpályázni.
Egerből, Tokajból
Az érmelléki településeken az elmúlt évszázadokban komoly kultusza volt a bornak, Érmihályfalva mellett a kisebb falvakban, Szalacson, Asszonvásárán, Ottományban, Érkeserűben és Értarcsán is, ám az 1894-es filoxéra-pusztítás az érmelléki szőlőkben is hatalmas kárt okozott. Ezért Érmihályfalván például nagy szükség lenne az újratelepítésre, mesélte a Krónikának a polgármester, aki maga is foglalkozik borkészítéssel, 1,2 hektár szőlőse van. Mint mondta, a szőlőtermesztés terén az idei év csapnivaló volt, az időjárás tönkretette a termést, alig szüreteltek.
Az elöljáró szerint az újratelepítés azért is fontos, mert jelenleg sokan magyarországi szőlővidékekről hozzák a bornak való szőlőt. „Egerben vagy Tokajban már 50–80 forint közötti áron megvehetünk egy kiló szőlőt, ezért sokan onnan szállítják a bornak valót, mivel nagyon olcsó, itthon nem lehet ennyiért kigazdálkodni. Főleg furmintot, hárslevelűt, pinot noire-t és cabernet sauvignon-t vásárolnak az emberek, ezek jó borszőlők” – magyarázta Kovács Zoltán.
Székelyhídi pincesor
Bár egy nagy, összefogó projekt még nem készült a borút létrehozására, az érmelléki önkormányzatok külön-külön foglalkoznak a kérdéssel, tudtuk meg Béres Csaba székelyhídi polgármestertől. Az érmelléki kisváros a pincék hazája, négy nagy pincesort tartanak számon a településen, a Zajgót, Csengősbótot, a Királykút-oldalt és a Sós útit. Az elöljárótól megtudtuk, hogy lakossági kezdeményezés nyomán, a gazdák hozzájárulásával az önkormányzat is részt vesz a Sós úti pincesoron található 48 pince felújításában. Mint mondta, Kovács Lajos vállalkozó irányítja a munkálatokat, amelyek keretében bevezették a vizet a pincesorra, és a villanyáram bevezetését is tervezik, miközben a gazdák a pincék homlokzatait teszik rendbe. A pincesort lezárják az autóforgalom elől, már készül a két kapu, amelyekhez csak a gazdáknak lesz kulcsa, magyarázta a polgármester. Értarcsa, Szalacs és Nagykágya szintén része lehetne a borútnak, vélte, hiszen a vidék adottságai szerint változhat a bor csersavtartalma, és így az íze is.
Bihardiószegen a bakator
„Itt terem a legjobb bor az Érmelléken” – büszkélkedett lapunknak Bacsó László, Bihardiószeg község polgármestere. A diószegi szőlőhegyen hajdanán a debrecenieknek is volt birtokuk, és 1870-ben királyi magyar vincellériskola is működött a településen, idézte fel a múltat az elöljáró, aki szerint az érmelléki borút létrehozásához infrastruktúrára, támogatásra és lakossági összefogásra lenne szükség. Mint mondta, a bihardiószegi gazdák már elkezdték a borszőlők visszatelepítését. Ezek közül a saszla és a leányka a legelterjedtebb, de az elöljáró szerint ennél is fontosabb, hogy két évvel ezelőtt elkezdték visszaoltani a bakatort, az őshonos magyar szőlőfajtát. A községben a Zichy-gazdakör is működik, amelynek pályázaton sikerült egy kisebb palackozógépet nyernie. Ezt egyelőre arra használják, hogy a borversenyekre kerülő helyi nedűk tetszetős palackokba kerülhessenek. A diószegi borversenyeken neves szakemberek alkotják a zsűrit, például Dorin Popot, a Román Borkóstolók Szövetségének alelnöke, vagy Tifán Zsolt tokaji bortermelő.
Támogatás nélkül nem megy
Fontos lenne tehát az érmelléki borok hírnevének visszaállítása, de Kovács Zoltán szerint ez állami vagy uniós támogatás nélkül nem lehetséges. „Már régebben kiszámoltam, hogy körülbelül 60 ezer lejbe kerülne egy hektárnyi szőlő telepítése, ez nagyon sok, és azóta még nőhettek a költségek. Kevesen tudnak ekkora összeget befektetni, ráadásul a szőlő nem is hoz azonnal hasznot. Ha sikerülne támogatást kapni telepítésre, hogy a gazdának mondjuk tízezer lejt kelljen befektetnie, többen vállalkoznának bortermelésre” – magyarázta az érmihályfalvi polgármester. A borút létrehozását önerőből nem érhetik el az érmellékiek, vélte Bacsó László diószegi elöljáró is, aki szerint szálláshelyeket, látogatható pincéket kellene kialakítani ahhoz, hogy az Émellékre vonzzák a turistákat.
Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van.
Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Munkagépekből mintegy 2000 liter gázolajat lopott el az az öt Bihar megyei fiatal, akik ellen minősített lopás vádjával nyomoz a rendőrség. Valamennyiüket őrizetbe vették.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Fehér, Kolozs és Szeben megyei folyókra.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.