Fotó: Mihály László
2011. szeptember 13., 05:282011. szeptember 13., 05:28
Koncsag egyébként leginkább az egészségügyi rendszer vele szemben tanúsított megalázó bánásmódját kifogásolta. Elmondása szerint az egyik magántársasággal ez év márciusában kötött egészségügyi biztosítása fölöslegesnek és használhatatlannak bizonyult bulgáriai nyaralása során. „Ott tartózkodásunk utolsó előtti napján a fiamnak orvosi ellátásra volt szüksége. A rendelőben szembesítettek azzal, hogy a társaságnak nincs érvényes szerződése a helyi illetékes hatóságokkal, így nem voltak hajlandóak a fiamat kezelni, amíg ki nem fizettük a szükséges 45 eurót” – részletezte Koncsag. Hozzátette: a helyszínen felvette a kapcsolatot az említett biztosítótársaság egy illetékesével, aki kizárólag a betegség és az ezzel kapcsolatos költségek iránt érdeklődött, emellett pedig utasításokat adott az orvosi jelentésre vonatkozóan, amely alapján az érintett később visszakaphatja az összeget. Hazaérkezése után a családfő felkereste a vállalat helyi kirendeltségét, itt azonban nem tudtak eligazítást adni az ügyben.
Az érintett ezt követően a biztosítótársaság bukaresti fiókjához fordult, ahonnan panaszlevelét a társaság bécsi tulajdonosához irányították, amely végül írásban tett ígéretet az összeg utólagos kifizetésére. A magántársaság azt is közölte: noha nincs szerződésük minden bulgáriai egészségügyi központtal, egyes esetekben az a probléma is felmerülhet, hogy az illetékesek nem tudnak a fennálló együttműködésről. Koncsag Károly rámutatott: elsősorban nem a szóban forgó pénzösszeg, hanem a kialakult bizonytalan helyzet aggasztja. Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatójának elmondása szerint egyértelműen jogszabálysértés történik abban az esetben, ha valamely európai uniós ország nem fogadja el az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. „A magántársaságokról nem áll módomban nyilatkozni, de hasonló esetek az állami biztosítások esetében is előfordulnak, igaz, nem olyan gyakran, mint 3-4 évvel ezelőtt.
A hatályos jogszabályok értelmében az uniós országok az állami biztosítási kártya felmutatása után kötelesek bérmentesen ellátni a beteget sürgősségi esetben” – mutatott rá az igazgató. Azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, Vargyas Lehel azt tanácsolja, hogy az egészségbiztosítási pénztáraknál igényeljék vissza a kifizetett összeget. Az igazgató a Romániában megköthető háromféle egészségügyi biztosításra is kitért. Mint mondta, az egyik eljárás szerint a pénztár előzetes orvosi javaslat alapján bocsátja ki a biztosítást, amellyel a román állampolgárok az uniós országokban olyan ellátásban részesülnek, mint az adott ország állampolgárai. Abban az esetben, ha valaki krónikus betegségét kezelteti külföldön, az állam csak egy maximálisan meghatározott összeget fizet ki, ez jelenleg körülbelül 4000 lej, a költség többi része a beteget terheli. A biztosítás harmadik formája a már említett Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely szintén az adott állam polgárai számára szolgáltatott sürgősségi ellátást biztosítja, teljesen bérmentesen. Vargyas arra is felhívja a figyelmet, hogy a kártya kizárólag az állami egészségügyi intézményekben használható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok