2011. szeptember 14., 07:572011. szeptember 14., 07:57
A projekt vezető partnere a nagyváradi önkormányzat, társa pedig a debreceni Innoterm Nonprofit Kft. „Hajdú-Bihar és Bihar megye egyik legfontosabb természeti kincse a termálvíz, amely megújuló energiaforrásként is szolgálhat, ha megfelelően kihasználjuk” – magyarázta Marcel Boloş, a váradi önkormányzat külső finanszírozási osztályának igazgatója. A városnak ugyanis az egyik legégetőbb problémája a távhőhálózat: jelenleg a házak és lakások túlnyomó többségét a szénnel és kőolajjal működő, a hatvanas években épített erőmű látja el hőenergiával. Ez a technológia igen elavult, ráadásul szennyező is. Ismeretes, hogy a hálózat egy másik EU-s projektnek köszönhetően hamarosan átáll a sokkal kevésbé káros földgázra, de emellett a termálvíz jelenlegi kihasználtsági szintjét is gyarapítani szeretnék a szakemberek. Marcel Boloş azt mondja, ha a projekt nyer, a két város közösen méri majd fel a Bihar–Hajdú-Bihar eurorégió területén található földalatti termálvízlelőhelyeket, hogy pontosan tudják, mennyi a potenciál – eddigi becslések szerint legalább havi tízezer gigakalóriát, mások szerint a város teljes havi hőfogyasztását, hetvenezer gigakalóriát elő lehet állítani pusztán termálvízből.
Másfelől a projektnek köszönhetően a kihasználás módjára is innovatív eljárásokat szeretnének felkutatni és kifejleszteni a felek. Az igazgató azt mondja, legjobban Izland használja jelenleg termálvíztartalékait, Nagyvárad és Debrecen számára most ez a követendő példa. Bihar megye területén egyébként két, egymástól független termálvízlelőhely található – tudtuk meg. Az egyik, a határ közelében elterülő nagyjából 100 fokos vizet tartalmaz, a másik pedig, amely a Félixfürdővel és a Püspökfürdővel van kapcsolatban, hetven fokos vízzel van tele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok