Autonómiát, de kinek?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

„Az autonómia ügyét összerdélyi szinten kell kezelni akkor is, ha reális lehetőség az önrendelkezésre csak a Székelyföldön van. Természetesen szeretnénk, ha a Székelyföldön autonómia lenne, de figyelembe kell venni, hogy másutt is él tömbmagyarság” – fejtette ki lapunknak Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi szervezetének elnöke.

2008. október 23., 00:002008. október 23., 00:00

Az ifjúsági szervezet tagjai idén szeptember 6-án Nagyváradtól Érmihályfalváig kerékpároztak, és ezernél több szórólapot osztottak szét, hogy felhívják a partiumi kistérség lakóinak figyelmét az önrendelkezés fontosságára.

„Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. Akik itt élünk, magyarok, nem hagyhatjuk, nem tűrhetjük, hogy nemzeti megmaradásunk a politikának álcázott önös gazdasági érdekek játékszere legyen. (…) Ha jövőt akarunk magunknak, akkor az autonómia az a legkevesebb, a legszerényebb cél, amelyet el kell érnünk, ki kell vívnunk” – áll az EMI szórólapjain, amelyeket a kerékpártúra során érintett települések lakóinak osztottak szét, vagy a postaládákba tettek. A másikon pontokba foglalva sorolták fel, hogy mit is jelent az autonómia, ugyanis Nagy József Barna szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nincsenek tisztában a szó jelentésével. A magyaroknak fontos megérteniük például azt, hogy az önrendelkezés azt is jelenti, hogy a bevételek helyben maradnak, és az adott vidék fejlesztésére fordíthatók, fejtette ki a Krónikának az EMI-elnök. Hozzátette, a románságnak pedig azt kell megértenie, hogy az autonómia nem jelent területi elszakadást.

Folytatják a munkát

Nagy József Barna szerint a kerékpártúra sikeres figyelemfelkeltő akció volt, és folytatják a munkát. Készül a tágabb értelemben vett Érmellék térképe, amelyen Nagyváradtól Szatmárnémetig körvonalazzák az esetleges Érmelléki Autonóm Tartományt. Ebbe a Bihar megyei Hegyközt, valamint Szatmár megyéből Tasnád és Nagykároly környékét is belefoglalják. A partiumi elnök szerint már készülnek azok a levelek is, amelyeket a választási kampány kezdetekor elküldenek majd a vidék magyar polgármestereinek, arra kérve őket, hogy az önrendelkezés mellett kiálló jelölteket támogassák a választási hadjárat során.

Előnyben a kulturális autonómia?

„Az autonómia szükségessége egyértelmű, a kulturális önrendelkezés mellett mindenképpen kiállok, de az a határozott véleményem, hogy ennek érdekében konkrét javaslatokra, és a megfelelő fórumokon való felszólalásra van szükség. Az, hogy az önrendelkezés milyen formában, kulturális, gazdasági vagy területi autonómia formájában jelenik meg, a politika függvénye, és fontos, hogy a románok megértsék, számukra ez nem jelent területveszteséget” – foglalta össze véleményét a Krónika kérdésére Béres Csaba székelyhídi polgármester, aki szerint a társadalom nem érett még meg a kérdés megfelelő kezelésére.

Az RMDSZ-es elöljáró egy aggasztó jelenségre is felhívta a figyelmet: a magyarság számának csökkenésére. A jelenségre amúgy Nagy József Barna is rámutatott, egy statisztikára utalva, amely szerint 2032-re alig egymillió magyar él majd Erdélyben.

Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere szerint az érmelléki magyarságnak a már kivívott jogoknak a megtartására kellene összpontosítania. „Azt, amit eddig elértünk, tartsuk meg, legyen szó hagyományőrzésről, oktatásról vagy kultúráról” – fejtette ki az elöljáró. Hangsúlyozta: a kulturális önrendelkezéssel teljesen egyetért, de egy olyan településen, amelynek 40–45 százaléka magyar, 33 százaléka roma, 25 százaléka pedig román, veszélyes játék lehet a területi autonómia. Az RMDSZ-es politikus azt vallja, hogy bár megfogalmazódott az önrendelkezés igénye, a jelenlegi helyzet nem kedvező ennek elérésére.

Kevesen igénylik

„Az Érmellék autonómiájáról főleg akkor beszélünk, mikor rájövünk, hogy jó lenne, ha a saját kezünkbe vehetnénk a sorsunkat” – fejtette ki a Krónikának véleményét Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere. Arról is beszámolt, hogy a térségben kevés embertől hallotta, hogy autonómia kellene. „Nagyon kevesen beszélnek a kérdésről, mert aki csak megpendíti a témát, az ellen ez kijátszható. Ugyanakkor kevesen értik, hogy az autonómia mekkora erőt és szabadságot jelentene, hisz helyben lehetne orvosolni bizonyos problémákat” – tette hozzá. Kovács Zoltán szerint így is van jó néhány terület, mint a tanügy, az egészségügy, a sport, amelyeket az önkormányzatoknak kell támogatniuk, fenntartaniuk, ezért jobb lenne, ha maguk dönthetnének az őket érintő kérdésekben, hisz így minden település felhasználhatná a saját forrásait és élne a rendelkezésére álló lehetőségekkel. „Sajnos kevesen vagyunk, akik látunk ebben fantáziát és lehetőséget” – összegzett az RMDSZ-es elöljáró.

A régióké a jövő?

Kovács Zoltán szerint az autonómia szükségességének fenntartása mellett tovább kellene gondolni a régiós együttműködést a határ menti térségben, hisz a kulturális kapcsolatok egyre erősödnek a határ menti települések között, és a magyarországi oktatási lehetőségekkel is élnek az emberek. A polgármester szerint az érsemjéni–bagaméri és egyéb határ menti rendezvények már nemcsak szomszédos települések együttünnepléséről szólnak, egyre több az összeköttetés a határ két oldalán található helységek között. Ugyanakkor úgy véli, Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával tovább csökkennek majd a különbségek.

(Fotó: Reggeli Újság)

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 19., kedd

Cserkésztáborba is ellátogatott az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Sulyok Tamás

A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.

Cserkésztáborba is ellátogatott az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Sulyok Tamás
2025. augusztus 19., kedd

Szíriai születésű kolozsvári politikus vette védelmébe a feszületet, miután az Untoldon szerinte istenkáromlás történt

Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.

Szíriai születésű kolozsvári politikus vette védelmébe a feszületet, miután az Untoldon szerinte istenkáromlás történt
2025. augusztus 19., kedd

„Az erdélyi magyar közösség él és virul” – Sulyok Tamás államfő megosztotta a Krónikával erdélyi látogatásának tapasztalatait

Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.

„Az erdélyi magyar közösség él és virul” – Sulyok Tamás államfő megosztotta a Krónikával erdélyi látogatásának tapasztalatait
2025. augusztus 19., kedd

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
2025. augusztus 19., kedd

Tűz pusztított Parajdon, több ingatlanban is kár keletkezett

Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Tűz pusztított Parajdon, több ingatlanban is kár keletkezett
2025. augusztus 19., kedd

Továbbvitt örökség: elrajtolt a 24. Partiumi Magyar Napok

Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.

Továbbvitt örökség: elrajtolt a 24. Partiumi Magyar Napok
2025. augusztus 18., hétfő

Befejeződött a restaurálás, ismét látogatható Szászváros vára

Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.

Befejeződött a restaurálás, ismét látogatható Szászváros vára
2025. augusztus 18., hétfő

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok

A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok
2025. augusztus 18., hétfő

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben

A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben
2025. augusztus 18., hétfő

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő

Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő