A református templom építésénél sok helybéli segédkezett
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Tizennégy szilágysági faluból telepedtek le magyar családok az 1960-as és ’70-es években az Arad megyei Angyalkúton. A rokoni szálak még ma is összefűzik őket, ami erős közösséggé formál kicsiket és nagyokat. A Maros völgyében fekvő község a szórványok szórványának számít, anyanyelvű oktatás már nincs, a magyarság intézményes formáját a református egyház jelenti. Viszont az idei helyhatósági választásokon sikerült visszajuttatni az önkormányzatba egy képviselőt, ami az összefogás és a közös érdekérvényesítés szándékának a megnyilvánulása.
2024. szeptember 29., 19:052024. szeptember 29., 19:05
Az Arad megyei Angyalkút mai nevét a település területén ásott öt kút egyike fölé emelt, angyalt ábrázoló kőszoborról kapta, de csak a német lakosság 18. századi beköltözése után nevezték így (németül: Engelsbrunn) a középkortól még Kisfalud néven ismert, Aradtól tíz kilométerre délkeletre fekvő helységet. Román nevét – Fântânele – is a kútjairól kapta. A második világháború után több mint 160 sváb lakosát hurcolták a Szovjetunióba „málenykij robotra”, sokan nem is tértek haza a kényszermunkatáborokból.
A román elnevezést egykori kútjairól kapta a település
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1960-as években kezdődött meg a német ajkú lakosság kitelepítése a kommunista Romániából, az üresen hagyott házaikba főként románokat költöztettek be Bihar, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből, de ha elszórtan is, jöttek magyarok Szatmárból és – főként – a Szilágyságból.
A helyi magyarságot túlnyomó részt a református hívek jelentik, egyházközségük önszerveződő módon alakult meg. Éveken át magánházakban tartották az istentiszteleteket, Vincze Piroskáék is az otthonukat bocsátották az egyház rendelkezésére. „Akkor költöztünk ide a Szilágyságból. Aradról, a belvárosból minden második vasárnap délután jött a segédlelkész, és istentiszteletet tartott nekünk. Először ketten-hárman voltunk, de aztán mind többen gyűltünk össze. Kezdetben egy másik háznál, majd nálunk voltak az istentiszteletek, körülbelül négy-öt évig. Aztán az evangélikusok elmentek Németországba, és tőlük átvettük az imaházat” – idézte fel Vincze Piroska.
Egy archív felvétel a helyi általános iskoláról, amelyben évtizedek óta nincs magyar oktatás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több Arad megyei településen is testvérgyülekezetnek számít a református és az evangélikus egyházközség, így volt ez annak idején Angyalkúton is – emlékezett vissza Gál Sándor, aki a családjával 1971 óta él a községben. „Tizenhárom évig voltam presbiter az Arad-belvárosi református egyházközségben. Nagyon sokat harcoltam azért, hogy ez a közösség megmaradjon. Mikor az evangélikusok megengedték, hogy náluk tartsuk az istentiszteletet, akkor eljöttem a belvárosból, és itt lettem presbiter.
Van olyan is a gyülekezetben, aki nyugdíjas korában költözött Angyalkútra Szatmár megyéből, mint például a hadadi Szűcs Zsuzsanna, akinek a szülei és a húga már 1969-ben a községben telepedtek le. „Két éve élek itt, de már 18 évesen is jöttem ide nyári szezonmunkára, mert itt 40 lejt fizettek, nem pedig 1 lej 50 banit mint otthon. Megtetszett a község, s mondtam a szüleimnek, hogy költözzenek ide. Ők el is jöttek a húgommal, de én elvégeztem az óvóképzőt Nagykárolyban, majd Krasznára kértem a kinevezésemet, és ott dolgoztam. Miután özvegy maradtam, és a férjem rokonsága is meghalt, a fiaim pedig Magyarországra költöztek, úgy döntöttem, hogy én is letelepedek” – mesélte.
Szűcs Zsuzsanna a vallásórákon hasznosítja óvónői tapasztalatait
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
Óvónői tapasztalatait Angyalkúton is kamatoztatja, Gombos Brigitta kérésére részt vesz a vallásórákon és egyéb közösségi programokon.
A lelkipásztor a hitéleten kívüli tevékenységével, a közösség iránti odaadásával vívta ki az angyalkúti hívek tiszteletét és szeretetét. „Emlékszem, amikor a püspökségről eljöttek hozzánk, hatodéves hallgatókhoz, és elmondták, ki, hová fog kerülni: nekem azt mondták, hogy Angyalkútra helyeznek. Szóltam a férjemnek – épp mellettem ült –, kérlek, Gábor, nézd meg a térképen, Angyalkút itt van, Romániában? S mondta: igen, Brigi, itt van, Arad megyében. Semmit sem tudtam róla, de én nagyon sokat imádkoztam az azt megelőző hónapokban, hogy az Úristen egy olyan helyre rendeljen, ahol fel tud engem használni. Ha az ember hittel imádkozik, hittel kéri, hogy az Úristen oda küldje, ahová ő akarja, akkor ott biztos, hogy áldás lesz” – mesélt a kezdetekről Gombos Brigitta.
„Az elején el voltam egy kicsit keseredve, mert kihirdettem, hogy vallásóra lesz, katekizmus, ifjúsági istentisztelet, s az első alkalomra nem jelent meg senki. Akkor a férjemmel felkerestük a családokat, s utána már jöttek, hárman, négyen, öten. Istenem – gondoltam –, mit fogok kezdeni három-négy gyerekkel, két konfirmandussal?! De sokszor, amikor legációba mentem, a lelkipásztorok azt az igét mondták nekem, hogy »aki a kevésen hű, a kevésen megmarad, azt az Úristen felemeli, megbecsüli«. Sokszor a fülemben csengett ez, s hála Istennek, vannak olyan vallásórák már, amikor jelen van három-négy nemzet gyermeke, s beszélünk magyarul, románul, németül és cigányul. A gyerekekkel van egy egyezségünk: minden vallásóra után kapnak egy igét, és ha megtanulják magyarul, akkor pontokat gyűjthetnek, amit az év végén beválthatnak a jutalomvásáron vagy bábszínházban, meg ehhez hasonlók” – árulta el a „titkot”.
Több nemzet gyermeke is részt vesz a vallásórákon
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
„Ez nekem szívfájdalmam, ezért felajánlottam a tavaly nyáron, hogy azoknak a gyerekeknek, akik meg szeretnének tanulni írni-olvasni magyarul, beindítunk egy vallásóra másként nevű foglalkozást. Van eredménye, mert négy olyan gyerek is van, akik itt tanult meg írni és olvasni magyarul” – büszkélkedett Gombos Brigitta. Jelnyelven is tanította őket, és a Braille-írás alapjaival is megismerkedtek.
Gombos Brigitta: ami rám van bízva, azt csinálom, de a munkának a termése, az aratás nem az én dolgom
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
Két lelkes, állandó résztvevője a vallásóráknak a gyülekezet fiatal tagjai közül Ökrös Dorka és Vincze Tímea, mindketten az aradi Csiky Gergely Főgimnázium általános iskolai tanulói. „Lelki támogatást kapok, amióta ide járok, bátrabban kommunikálok az emberekkel, könnyebben feloldódom társaságban” – válaszolta Dorka arra a kérdésre, hogy miért szeret ennek a közösségnek a tagja lenni. Tímea ezt felelte: „Ez a közösség szimpatikus, itt szókimondó vagyok, jól el lehet beszélgetni a társakkal.”
„Összerázó” gyermektábor
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
Nem csak templomba járók az angyalkútiak: ha közösségi rendezvény, előkészület vagy utómunka van, akkor is jönnek a segítő kezek. „Igyekszünk aktívak lenni, és szeretettel csináljuk. A tiszteletesasszony vezette be a csigatésztakészítést, 10-13-an vagyunk, aki minden szerdán jövünk – most nyáron nem, mert a nagy melegben nem lehet készíteni, összetörik a tészta –, elkészítjük, és vásárokon adjuk el, vagy rendelésre. A bevételt az egyház javára fordítjuk, megvesszük belőle azt, ami kell, például poharakat, kanalakat, mint a legutóbb” – magyarázta Varga Melinda. „Ha van összejövetel, besegítünk, sütünk-főzünk – vette át a szót Püsök Irén. – Amikor volt a pandémia, a kórházba is vittünk ételt, a fiatalok főztek, és a helyi öregeknek és készítettünk ebédet. Decemberben pedig nagyban megy a mézeskalács- és a kiflisütés.”
Csigatésztakészítés. Aradon is híre van az angyalkúti levesbetétnek
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
Az összefogás megnyilvánulása volt a templom nyári belső tatarozása is. Az első hívó szóra jöttek segítő emberek, a munkálatokat Major Olivér irányította. „Van egy építkezési vállalkozásunk, és a tiszteletes asszony kérdezte, hogy pénzért kifestenénk-e a templomot. Mondtuk, hogy pénzért az egyháznak nem dolgozunk, de csináljuk meg kalákában, ahogy régen: délutánonként, munka után kifestjük. Egy szombati nap volt egy rendezvény, ott mondtuk, hogy mi hétfőn itt leszünk, és aki tud, jöjjön: nem kell mindenki szakmunkás legyen, mert kell takarítani, anyagot keverni, felmosni is. Nem kellett noszogatni az embereket, 80-90 százaléka a magyarságnak szilágysági, így rokonok, ismerősök vagyunk, s megvan ez a szokás, hogy egymásnak segítünk. Ez a templom 80 százalékban kalákában épült, gyerekek voltunk még, de itt voltunk, segített mindenki, amit tudott, nők is, gyerekek is” – mondta Major Olivér.
Kalákában végezték el a templom belső tatarozását
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
A gyülekezetnek kórusa is van: kicsi, de lelkes csapat szokott összegyűlni a próbákra, ősz végétől tavaszig, mert olyankor érnek rá – magyarázta Ökrös Annamária. „Két-három énekkel készülünk, hogy egy-egy istentiszteleti alkalmat ünnepélyesebbé tegyünk” – fűzte hozzá. A belvárosban és az evangélikus templomban is fellépett már az énekkar, de távolabbi szereplést nem vállalnak, mert kevesen vannak, minden kórustag dolgozik, ezért nehéz összehozni azt, hogy a településen kívül is fellépjenek. A kórus ötlete Gombos Brigittától származik.
Kislétszámú, de lelkes csapat a gyülekezet kórusa
Fotó: Angyalkúti Református Egyházközség/Facebook
A júniusi helyhatósági választásokon sikerült visszajuttatnia az önkormányzatba egy képviselőt az angyalkúti magyarságnak Bene Sándor személyében, így az októberben megalakuló új testületben négy év szünet után ismét ott lesz az RMDSZ jelöltje. „Mozgósítottuk a magyarságot, beköszöntünk mindenkihez. Vannak Angyalkútra beköltözött magyar családok, és azt mondták, hogy három éve itt laknak, de még nem kereste fel őket senki a magyarok közül, s nagyon megörvendtek. Elnyertük a bizalmukat és 151 szavazattal sikerült a tanácsba bekerülni. Ha a magyarság képviselve van, több mindenről fogunk tudni, és akkor mi is részesülhetünk a forrásokból” – jelentette ki Bene Sándor.
Bene Sándor megválasztott önkormányzati képviselő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A lakosság mintegy hét százaléka vallotta magyarnak magát a 2021-es adatokat tükröző, de 2022-ben lebonyolított népszámláláson, a baptista hívekkel és a két-három római katolikus családdal együtt közel 200 magyar él Angyalkúton.
A megválasztott önkormányzati képviselő szerint a magyarságnak igénye lenne egy közösségi helyiségre, ahol összegyűlhetnénk, rendezvényeket szervezhetnék, mert jelenleg a református egyház imatermét vagy alagsorát használják erre a célra, és bízik benne, hogy a döntéshozó fórum leendő tagjaként ezt ki tudja majd harcolni. Ő a református egyházközség gondnoka is egyben, és aktív szervezője a közösségi programoknak. „Sok család gyerekei nem beszélik a magyar nyelvet, iskolánk megszűnt, apadunk. Éppen ezért ezt a kis közösséget próbálom összefogni, összetartani, hogy megmaradjon az identitásunk” – mondta Bene Sándor.
Négy év szünet után lesz ismét magyar képviselő a közsgházán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egyházközség lelki gyarapodása, a helyi magyarok közképviseletének visszaszerzése a bizonyíték rá: nem lehetetlen küldetés.
Elégedett a paradicsomprogrammal, és fejleszteni szeretne a Bihar megyei Szentjobbon gazdálkodó Kubola-Pénzes család. A videós anyagban is megszólaló szentjobbi gazdaasszony szerint a nagyváradiak egyre nagyobb számban keresik az őstermelők portékáit.
Figyelmeztető sztrájkkal tiltakoznak méltánytalan munkakörülményeik, kevés fizetésük miatt a román közszolgálati rádió központi és területi stúdióinak alkalmazottai.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték Liliana Coldea orvosnőt, a nagyszebeni vasutaskórház és a megyei sürgősségi kórház volt menedzserét – számolt be szombaton a Szeben megyei ügyészség szóvivője.
Sárga jelzésű figyelmeztetést bocsátottak ki szombaton reggel a meteorológusok Erdély számos vidékére, ahol bőséges esőzésekre, helyenként viharokra kell számítani.
A nagyszebeni Vasutaskórház vezetősége közleményben határolódott el azoktól a bűncselekményektől, amelyekkel az intézmény egyik orvosát, volt menedzserét gyanúsítja az ügyészség.
Csúszópénz elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vették a nagyszebeni Vasutaskórház, valamint a nagyszebeni megyei sürgősségi kórház egyik orvosát és volt menedzserét, Liliana Coldeát.
Használt nyomtatóberendezések, hozzájuk való tonerek, festékpatronok és egyéb tartozékok voltak tonnaszám egy régi szövetkezeti telephelyen az Arad megyei Szinte község területén.
A kolozsvári Szent Mihály-templomban is megemlékezést szerveznek a vértanúk tiszteletére, a történelmi valóság inspirálta emlékműsort október 2-án 18 órától tartják – közölték a szervezők.
Heves esőzések várhatók Romániában a hét végén az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kibocsátott figyelmeztető előrejelzései szerint.
A gazdag történelemmel rendelkező Szilágysomlyó minden bizonnyal még a Báthoryak idejében sem fordíthatott egyszerre hasonlóan nagy összeget városfejlesztésre, mint most.
szóljon hozzá!