Fotó: Krónika
A nacionalista felhangoktól sem mentes tegnapi vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését, de azzal szemben nem merült fel ellenvetés, hogy egy majdani jogszabályban a második világháború idején polgári véráldozatot adó további helységeket, közöttük magyar és német településeket is mártírtelepüléssé nyilvánítsanak. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – magyarázta a Krónikának a tegnapi vitán felszólaló Márton Árpád. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: a szövetség összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, hiszen a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Ilyen körülmények között az RMDSZ tervezete a parlamenti szakbizottságokba sem jutna el, tette hozzá a frakcióvezető jelezve: a szövetség elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache tegnap elhangzott javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg.
Tisztázandó közelmúlt
1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt – köztük egy nőt – lőttek agyon. Október 14-én az Iza folyó völgyén visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Az áldozatok közül 24 Maros, három Kolozs, négy pedig Máramaros megyei volt. A tegnapi alsóházi szavazás után Traian Băsescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát.
„Az ártatlan áldozatok előtt le kell róni a tiszteletet. A majszini áldozatok márpedig ártatlanok voltak, hiszen az 1944 októberében ott visszavonuló magyar csapatok csak feltételezték, hogy az egyébként sorsukkal elégedetlen, de fegyvertelen román és zsidó munkaszolgálatosok magyarellenes magatartást tanúsíthatnak” – reagált a képviselőház tegnapi döntésére a Krónikának Maczalik Alfréd máramarosszigeti történész. A nyugalmazott tanár szerint a közelmúlt sokszor vérre menő magyar–román vitáit „mértéktartóan, őszintén és higgadtan kell tisztázni azért, hogy hasonló tragédiák többé soha ne történjenek”.
Magyarellenes atrocitások
Szintén 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig szintén a Maniu-gárda a gyártelepet a visszavonuló német seregekkel szemben védelmező 13 magyar munkást lőtt agyon.
Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították.
B. L.
Ördögkút és Szilágyipp szomorú példája
A parlament korábban a Szilágy megyei Ördögkutat és Szilágyippet nyilvánította mártírhelységgé. A két észak-erdélyi település közül előbbiben az Észak-Erdélybe a második bécsi döntés értelmében bevonuló magyar csapatok az őket ért orvtámadásokat megtorolva, de a fellépést elhamarkodva és eltúlozva 1940. szeptember 9-én 68 – más források szerint közel 80 – román polgári személyt lőttek agyon, szeptember 13-áról 14-ére virradó éjjel hasonló okok miatt és körülmények között 152 román civilt, köztük asszonyokat és gyermekeket lőttek le.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.