A Sapientia egyetem Bocskai-díjával tüntették ki Szili Katalint

A Sapientia egyetem Bocskai-díjával tüntették ki Szili Katalint

Szili Katalin: a gáncsoskodók neve a feledésbe merül, de az egyetemet évtizedek múlva is ismerni fogják.

Fotó: Rab Zoltán

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díjával tüntették ki szombaton Marosvásárhelyen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, az Országgyűlés volt elnökét.

MTI

2020. október 03., 15:532020. október 03., 15:53

Az egyetem közösségi oldalán élőben közvetített díjátadót az intézmény kapunyitásának a 20. évfordulóján tartották.

Dávid László rektor méltatásában felidézte: az első Orbán kormány segítségével 2000-ben létrehozott egyetem vezetőinek azt is meg kellett tapasztalniuk a későbbi baloldali magyarországi kormányzások idején, hogy „kihátrál mellőlük, az, akinek a segítségével elindultak”.

Mint elmesélte: egy ilyen időszakban tett eleget az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottsága meghívásának, a bizottsági ülésen azonban a kormányoldal képviselői nem jelentek meg. Ezt követően fogadta az egyetem képviselőit Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki azzal nyugtatta meg őket, hogy a gáncsoskodók neve a feledésbe merül, de az egyetemet évtizedek múlva is ismerni fogják. Szili Katalin az országgyűlés csengőjével ajándékozta meg az erdélyi egyetemi küldöttséget.

„Ez és a hasonló gesztusok adtak erőt, hogy ide jussunk” – jelentette ki a rektor.

Szili Katalin úgy emlékezett: az országgyűlési csengő átadásakor azt is mondta: csengessenek neki, ha bajban vannak, és igyekszik segíteni. Ezt 2007-ben a költségvetési törvényhez benyújtott, az egyetemet segítő módosító indítványával meg is tette.

A politikus köszönőbeszédében azt a nézetét hangoztatta, hogy nem szabad megengedni, hogy a pártpolitika megossza a magyarságot. Meg kell találni azt a nemzeti minimumot, amiért a különböző nézeteket vallók is együtt tudnak harcolni. Bocskai István erdélyi fejedelem végrendeletéből idézte:

Idézet
a magyarságnak semmi nagyobb erőssége nem lehet az egymás között való egyezségnél és szeretetnél”.

Úgy vélte: kellenek a viták de néhány olyan dolognak is kell lennie a nemzeten belül, ami mindenkinek fontos. Az egyik alapkérdésnek a magyarság megmaradását tekintette, ennek pedig szerinte az a kulcsa, hogy milyen az egyetemek által nevelt magyar értelmiség.

Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Amint az ünnepségen Tonk Márton, az egyetem szenátusának elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt különleges körülmények között kellett elkezdeni a 2020-2021-es tanévet. Az intézmény némi kockázatot is vállalva a hibrid rendszer mellett döntött, amikor az oktatás egy része az interneten, másik része pedig a tantermekben történik. Tonk Márton felidézte:

voltak ennél sokkal nehezebb idők is az erdélyi magyar egyetemi oktatásban. A kolozsvári Ferenc József Egyetem 1944 szeptemberében például légvédelmi óvóhelyen tartotta a tanévnyitóját.

A rendezvényen Soós Zoltán történész, Marosvásárhely megválasztott polgármestere is szót kapott. Felidézte: több mint négyszáz éves múltja van az erdélyi magyar felsőoktatásnak, és ha a történelem viszontagságai között időről-időre felszámolták az egyetemet, azt mindig sikerült újraépíteni.

„Ma már senkinek nem kérdés, hogy kell Erdélybe a Sapientia tudományegyetem. Az a kérdés, hogy mikor tudjuk továbbfejleszteni” – fogalmazott a választott polgármester.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat húsz megyére.

Vihar vonul végig Erdély nagy részén
Vihar vonul végig Erdély nagy részén
2024. május 25., szombat

Vihar vonul végig Erdély nagy részén

2024. május 24., péntek

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának

A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.

Összefogást akarnak, nem beolvadást – Zakariás Zoltán EMSZ-elnök a választásokról a Krónikának
2024. május 24., péntek

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták

Románia különböző régiói, többek közt a Székelyföld, Szilágyság, Szatmár, a Mezőség, Moldva is képviselteti magát az egyetemi hallgatóknak köszönhetően a gasztronómiai fesztiválon.

Kiemelni a paraszti gasztronómiát a feledés homályából – székely, szatmári, moldvai étkeket mutatnak be kolozsvári egyetemisták
2024. május 24., péntek

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében

Kelemen Hunor továbbra is várja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze Szatmár megyében a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) egy olyan kampányban, amelynek üzenete: „Harcoljunk a magyarok ellen!”.

Kelemen Hunor továbbra is várja a PNL magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze az AUR-ral Szatmár megyében
2024. május 24., péntek

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat hat erdélyi, partiumi és bánsági megyére.

Pénteken is viharos időjárásra kell készülni több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 24., péntek

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága
2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében