Tóth Mária meghatottan vett át az oklevelet a polgármestertől
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Magyar személyiségeket is kitüntettek az Aradi Városnapok keretében tartott csütörtök esti ünnepi képviselőtestületi ülésen. A díjakkal a kultúra, a sport, a tudományok vagy az oktatás terén elért eredményeket ismeri el az önkormányzat. A városnapokkal arra emlékeznek minden augusztusban többnapos rendezvénysorozattal, hogy 1834-ben ekkortájt kapta meg Arad a szabad királyi városi címet, amely autonóm státusszal, gazdasági-kereskedelmi előnyökkel járt.
2024. augusztus 23., 13:212024. augusztus 23., 13:21
A városi strandon, a medencék szomszédságában felállított pódiumon helyet foglalva tartotta meg ünnepi ülését az aradi képviselő-testület csütörtök késő estébe nyúlóan. Hagyomány, hogy évről évre ezen az eseményen adják át a városnapi kitüntetéseket, amelyekkel az önkormányzat a kultúra, a sport, a tudományok vagy az oktatás terén elért kiemelkedő eredményeket, a város hírnevének öregbítését honorálja díszoklevéllel. Călin Bibarț polgármester, valamint Lazăr Faur és Ilie Cheșa alpolgármesterek adták át a díszpolgári címet, a Pro Urbe díjakat és az úgynevezett Tiszteletbeli és Kiváló polgár okleveleket a kitüntetett 18 személyiségnek (vagy a képviselőjüknek, hozzátartozójuknak azok esetében, akik post mortem kapták meg).
Ünnepi tanácsülés a strandon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– hangsúlyozta Horváth Júlia, a magyar érdekvédelmi szervezet jelenlévő önkormányzati képviselője. Az RMDSZ javaslatára idén Tóth Mária írót és – post mortem – Szabó-Ferencz Irma néhai muzeológust tüntették ki Kiváló polgár oklevéllel.
A 92. életévében járó, az ünnepségre kerekesszékben, hozzátartozói kíséretében érkező Tóth Mária meghatottan vette át a kitüntetést. A rendezvény végén érdeklődésünkre elmondta:
Tagja a román és a magyar írószövetségnek, újságíróként és szerkesztőként több folyóiratnál és újságnál dolgozott, 32 kötete jelent meg eddig, de már készül a 33. is, amely az Aradra való visszatérése óta írt és különböző irodalmi folyóiratokban megjelent novelláit tartalmazza majd. „Karolina, az unokahúgom gépeli le az írásaimat, most is három novellán dolgozunk” – mondta, kifejezve örömét, hogy bár teste tolószékbe kényszerült, szellemileg friss, és mai napig járatja a kulturális lapokat.
Szabó-Ferencz Irma, az Arad Megyei Múzeumegyüttes néhai muzeológusa kitüntetését Fekete Károly, a magyar közművelődés támogatására a 19. században alapított, a kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület alelnöke vette át.
Szabó-Ferencz Irma elismerését Fekete Károly vette át
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Muci néni – mert mi, aradiak így ismertük – az utolsó vérbeli muzeológus volt, aki hivatásként tekintett a szakmájára, a művészettörténetnek és a magyar vonatkozású műkincsek gondozásának szentelte életét. Miután Feszty Árpád monumentális hármasképét, a Krisztus temetését és a magyar szépművészeti múzeum letétjeként itt maradt mintegy száz világhírű magyar festményt az 1960-as évek végén a kommunista hatalom száműzte a raktárakba a vallásos tematika és a magyar vonatkozás miatt, Szabó-Ferencz Irma mindvégig azon volt, hogy a köztudatban tartsa ezeket, hogy ne merüljenek feledésbe.
Halála után rám maradt ez az »örökség«, és úgy érzem, hogy azzal, hogy 2022 májusában sikerült ismét megnyitni, majd idén bővíteni a magyar Képtárat, benne a Feszty-triptichonnal, beteljesedett Muci néni munkássága is” – nyilatkozta az ünnepség után Fekete Károly.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
A városnapi ünnepi tanácsülésen a legrangosabb, díszpolgári címet a nemzetközi szaktekintélynek örvendő Octavian-Marius Crețu sebésznek ítélték oda, míg Pro Urbe díjjal többek között Dennis Man labdarúgót, az AC Parma játékosát tüntették ki abból az alkalomból, hogy idén a román válogatott tagjaként 40 év után az első aradi futballista volt, aki részt vett az Európa-bajnokságon, de ugyanezt az elismerést kapta Mircea Rednic veterán futballista, az UTA élvonalbeli csapatának jelenlegi edzője is, aki a múlt szezonban a klub elmúlt ötven évének legjobb eredményét érte el az alsóházi rájátszás megnyerésével.
A szabad királyi városi címet odaítélő 1834-es oklevél
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Egy autonóm várossá alakulhatott, a pénzügyi forrásainak jó részét itt tarthatta, és önállóan használhatta fel” – magyarázta Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, helytörténész egy korábbi esemény alkalmával. 1826-ban az aradiak le is fizették a kamarának azt az összeget, ami ennek a feltétele volt, de végül 1834-ig kellett várniuk. „Akkor báró Orczy Lőrinc Bécsig ment, ott megkapta az oklevelet, s amikor Aradra érkezett, az akkori főtéren, a régi városháza előtt olyan fényes fogadást rendeztek a tiszteletére, mintha király lett volna. Egy hétig tartó ünnepségsorozat kezdődött Aradon, mert ilyen nagy jelentősége volt ennek a titulusnak” – tudtuk meg Ujj Jánostól, aki szerint attól a dátumtól számítható Arad fejlődése.
Vezetékes víz nélkül maradt csütörtökön a Kelemen-havasok lábánál fekvő Kolibica a hosszan tartó szárazság miatt. A Beszterce-Naszód megyei vízszolgáltató péntek délutánra ígérte a csapok megengedését a népszerű hegyvidéki üdülőhelyen.
Szombatig hosszabbította meg az első- és másodfokú kánikulariadót az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területeinek közel felére.
Több mint 150 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett az a csütörtök délutáni tarlótűz, amely Hunyad megye északi részén, a Tomesd községhez tartozó Lyauc (Leauţ) közelében ütött ki.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
Európai előírásoknak megfelelően növelni akarja az egy főre eső zöldövezetek négyzetméterszámát az aradi önkormányzat, ezért a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett.
Az országúti és az autópálya-határátkelőnél egyaránt legalább egy órás a várakozási idő a kilépési oldalon Nagylaknál a megnövekedett turistaforgalom miatt.
Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok szerdai beszélgetésén, a Főtér23 nevű helyszínen.
Naponta kétszer étkeztek, egy tálból ettek „húst hússal” és mártásokkal, „márkás” anyagokból varratott ruhákat viseltek, olvasni, írni, számolni és zenélni tanultak a középkori Magyarország nemes családjainak tagjai és városi polgárai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!