Több mint ötezren látogatták meg egy év alatt a kolozsvári Vallásszabadság Házát, amelyet tavaly ilyenkor avatott fel a Magyar Unitárius Egyház.
Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.
A vallásszabadság törvénye és Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós életműve is kiemelt nemzeti értékké válhat, ugyanakkor a Bihar megyei Siter Árpád-kori templomával, valamint a Petry hús- és hentestermékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
„Felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület, azért újították fel, hogy közkinccsé tegyék, feladatunk pedig, hogy belakjuk, lelki házzá alakítsuk a vallásszabadság eszmeisége jegyében” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök szombaton a Vallásszabadság H&
A vallásszabadság évének egyik csúcspontja lesz a szombati nap, amikor új kulturális, szellemi, közösségi központként avatják fel Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát, amely a Vallásszabadság Házaként kívánja szolgálni a közösséget.
Magyar és román nyelvű istentisztelettel, könyvbemutatóval és kiállítással emlékeznek meg szerdán és csütörtökön Bukarestben arról a 450 éve Tordán tartott országgyűlésről, amely 1568. január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Emlékkonferenciával ünnepelte Budapesten a vallásszabadság törvényének 450. évfordulóját a Magyar Unitárius Egyház. Rácz Norbert Zsolt kolozsvári lelkész az Országházban tartott rendezvényről, valamint az ez évben tartandó további eseményekről beszélt a Krónikának.
A másokkal, más kultúrákkal és vallásokkal szembeni türelem csak addig tarthat, amíg gyakorlása közben megőrizhetjük saját magunkat, közösségünket, kultúránkat és életformánkat – mondta Lázár János a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmáb&am
A vallásszabadság napjává nyilvánította kedden az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.
A vallásszabadság napjává nyilvánítaná az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt – az erről szóló előterjesztést pénteken nyújtotta be két fideszes, egy kereszténydemokrata és egy szocialista politikus.
Mivel a történelemben ritkán fordul elő, hogy egy esemény olyan egyetemes rangra emelkedjék, mint a vallásszabadságról szóló tordai vallásbéke, az Európai Parlament nyilvánítsa a törvényt kiemelt jelentőségű európai értéknek – jelentette ki Tőkés László Brüsszelben.
Az egymás iránti szeretet és tolerancia szükségességét, illetve a keresztény értékek melletti kiállást hangsúlyozták a meghívott egyházi és világi elöljárók a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, Tordán, a főtéri római katolikus templomban.
Kezdetét vette pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
Közleményben üdvözölte pénteken Klaus Johannis államelnök a vallásszabadság erdélyi törvénybe iktatásának 450. évfordulóját. A vallásszabadságot a világon először Tordán iktatta törvénybe az erdélyi országgyűlés 1568-ban.
Sokszor elhangzik mostanában, hogy a kereszténység kisebbségi vallássá válhat Európában, valamint az is, hogy a magyarság kisebbségnek tekinthető a nagyobb népek tengerében.
Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
Látogatottsági adatok