Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.