Tiltakozik a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER), hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej egykori kommunista vezetőről nevezték el a Știrbei-palota egyik teraszát – adta hírül a Szabad Európa Rádió román kiadása.
Az alkalmazási módszertant várják a volt politikai foglyok, hogy eligazodhassanak a kommunizmus áldozatainak és a gyerekeiknek kárpótlást szavatoló jogszabályok útvesztőjében.
A rendszerváltást a romániai magyarság szemszögéből bemutató interaktív internetes oldalt indított Elmúlt jelen címmel az erdélyi Eurotrans Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – közölték pénteken a kezdeményezők.
Hivatalból indított vizsgálatot a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Teodor Meleșcanu, a román szenátus elnöke, volt külügyminiszter ellen, aki a gyanú szerint félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
Meg lehet-e értetni a kommunista diktatúrát a rendszerváltás után született nemzedékkel? Erre tett kísérletet a kolozsvári YZ Intézet a Gyere le a blokk elé – 1989 előtt és után című konferenciáján.
Védelmébe vette Vladimir Tismăneanu politológus, történész a kommunista diktatúra által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló bizottság egykori vezetője Traian Băsescut, miután a bíróság pénteken megállapította: a korábbi elnök együttműködött a Szekuritátéval.
Milyen volt az egyházak és az államhatalom viszonya a kommunizmus évtizedeiben? Hogyan maradtak meg a gyülekezetek, miközben a hatalom el akarta lehetetleníteni azok működését, összetartó kohézióját?
A kommunizmus borzalmait bemutató múzeum létesül a parlament épületében – döntötte el szerdán a képviselőház.
A múlttal, a múltbeli cselekedetek következményeivel való szembenézés szerteágazó kérdéseit boncolgatja Székely Csaba Semmit se bánok című drámája, amelynek ősbemutatóját nemrég láthatta Szatmárnémetiben a Harag György Társulat előadásában a közönség.
A két politikai tábor között egyre jobban elmérgesedő viszony és a közelgő EP-választások oldalvizein újabb és újabb témák kerülnek a romániai közbeszédbe.
Miközben Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke a PNL-t győzködi a szerinte a kommunistákat kiszolgáló legfőbb ügyész menesztésének szükségességéről, vitába keveredett a kommunisták egyik áldozatának fiával.
Harminc évvel ezelőtt a februári jégtörés után Kelet-Európa kettéválása márciusra kész ténnyé változott.
A szovjet birodalom összeomlásának hajnalán mélyreható változások kezdődtek 1989 februárjában a Moszkva érdekszférájához tartozó magyar és lengyel kommunista rezsim berkeiben is. Budapesten Pozsgay Imre, Varsóban Lech Wałesa erősödött meg.
Éppen harminc éve annak, hogy az 1989-es temesvári forradalom előszele megcsapta a máramarosi Petrova lakosait, akik fellázadtak a kommunista diktatúra falurombolásban kimerülő területrendezési és szisztematizálási terve ellen.
Életének 90. évében elhunyt Bukarestben Eugeniu Iordăchescu építészmérnök, akinek 29 olyan épületet – köztük 13 műemléktemplomot és -kolostort – sikerült megmentenie a lebontástól, amelyek Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor megalomániás városrendezési terveinek útjában álltak.
A romániai forradalmat megelőző időszakban pattanásig feszült a román–magyar államközi kapcsolat. A német sajtó 30 évvel ezelőtti írásaiból jól nyomon követhető a diktatúra végének a kezdete.
Az egykori kommunista kényszermunkatáborról, a peripravai lágerről készült fotókiállításával, könyvvel és kiselőadással lépett a közönség elé Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi orvosi egyetem professzora.
Látogatottsági adatok