Vírusként terjednek az interneten azok a felvételek, amelyeken egy parókát viselő, nőnek tűnő kerekesszékes férfi tortakrémmel próbálja megrongálni Leonardo da Vinci leghíresebb alkotását, a Mona Lisát a párizsi Louvre múzeumban.
A két világháború közti Erdély négy nagy művészeti központjának (Nagybánya, Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó) 25 meghatározó művészétől, közel 70 remekművet vonultat fel a nagyváradi római katolikus püspöki palota legújabb, a hét végén nyílt kiállítása.
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész, zenetár munkássága előtt tiszteleg az az emlékév, amelyet szerdán kiállításmegnyitóval indítottak el a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum termeiben.
A száz éve született Györkös Mányi Albert festőművész életműve előtt tiszteleg az a nagyszabású, több helyszínre tervezett rendezvénysorozat, amelyet március 23-án egy kolozsvári kiállítás nyit meg.
A képzőművészet is fontos szerepet játszik Kiss Borának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata színészének életében. A szerepformálás és a festészet alkotó folyamatáról, a kettő viszonyáról kérdeztük a művészt.
Szemák Zsuzsa képzőművész alkotásai tekinthetők meg a szatmárnémeti Szépművészeti Múzeumban. A festészetterápiával is foglalkozó alkotó a művészet gyógyító erejéről, műhelytitkairól beszélt a Krónikának.
Pablo Picasso aláírásával árverésre bocsátják a jövő héten a festő két kromolitográfiáját, amely a litográfia színes változata, ezzel támogatva a brassói Szépművészeti Múzeum felújítását.
Erdélyi templomokban, például Kolozsváron és Brassóban is láthatók régi falképek, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek.
A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
A két világháború közötti magyar, román és szász festészet anyagából nyílik tárlat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában jövő pénteken. Az alkotások születése szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskola hatásához.
„Mindmáig sporttanár vagyok, aki szeret festeni” – állítja az Amerikában élő, 84 éves Márkos Ferenc, aki a marosvásárhelyi Református Kollégium öregdiákjaként újabb portékkal bővítette a patinás tanintézet arcképcsarnokát.
Feszty Árpád monumentális hármas képét, a Krisztus temetését több mint fél évszázadnyi szünet után újra kiállítják Aradon. A kiállítást a Kölcsey Egyesület kezdeményezte, amelynek ügyvezető elnökét, Berecz Gábort kérdeztük.
A kormány megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője és Papp László, a város polgármestere társaságában.
A 20. század első évtizedeinek lenyűgöző és szürreálisan álomszerű képeit idézi fel a Bibliai témák című tárlat, amely kedden nyílik Nagyváradon. A kiállítás olyan világhírű művészek alkotásait sorakoztatja fel, mint Salvador Dalí, Marc Chagall és Giorgio de Chirico.
Balla József festőművész, a 20. századi nagybányai művészet utolsó nagy alakjának egész életművét felölelő kiállítás látható péntektől a Nagybányai Művésztelep falai között, a Nagybányai Magyar Napok keretében.
A széki emberek mindennapjait, életük sorsdöntő pillanatait rögzítik Makár Alajos festőművész alkotásai, amelyekből Kolozsváron nyílt emlékkiálítás. Az április végéig látogatható tárlat megnyitóján az alkotó életpályáját elevenítették fel.
Szent Lukácsnak, a festők védőszentjének névnapján, október 18-án ünneplik a magyar festészet napját. Ebből az alkalomból több eseményt is szerveznek Sepsiszentgyörgyön.
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
Látogatottsági adatok