Az elnök szerint a parlamenti pártoknak ebben vállalniuk kellene, hogy szigorítják a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményeit, hogy beépítik a jogrendbe a korrupcióellenes népszavazáson megerősített tilalmakat, hogy a büntetőjogot kizárólag az európai intézmények ajánlásaival összhangban módosítják és hogy ténylegesen is biztosítják a választójog szabad gyakorlását.

Az elnök által javasolt paktum túlmutat azokon a témákon, amelyekről a népszavazás kérdései szóltak. Johannis az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kérésére terjesztette ki a paktum tematikáját a feddhetetlenségi követelmények szigorítására. Az USR ugyanis tavaly több mint félmillió aláírást gyűjtött a „Bűnözők nélküli közéletet!” elnevezésű alkotmánymódosító polgári kezdeményezéséhez, amelyben a büntetett előéletűek megválaszthatóságának korlátozását javasolja.

Hasonlóképpen túlmutat a referendumon a büntetőjog módosításának módja is, amelyről az utóbbi két évben éles szembenállás alakult ki a szociálliberális kormánytöbbség és a jobbközép ellenzék között. A választójog szabad gyakorlásának biztosítása azért került bele a paktum témái közé, mert május 26-án ismét hatalmas sorok alakultak ki a román külképviseleteken és a torlódás miatt sok külföldön élő román választópolgár nem tudta leadni voksát.

A konzultációsorozat második napján a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolta a jobboldali elnöknek: bízzák egy parlamenti különbizottságra a referendum miatt szükségessé vált alkotmánymódosítás előkészítését. Viorica Dăncilă kormányfő, a PSD ideiglenes elnöke és Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke is ellenezte Johannis azon tervét, hogy az alkotmánymódosító népszavazást újból rászervezzék valamelyik soron következő választásra, ahogyan a mostani referendumot is az EP-választás napján rendezték.

„Egyszer bejött neki ez a csel, de ez nem jelenti azt, hogy még egyszer elnéznénk neki. Nem akarjuk, hogy a referendum ismét eltorzítsa a választások eredményét” – mondta Tăriceanu arra utalva, hogy az igazságügyi népszavazás mozgósította a jobboldalt május 26-án, amikor több mint tíz százalékkal magasabb részvételt regisztráltak Romániában mint a legutóbbi EP-választáson. Romániában év végén elnökválasztást, jövőre pedig önkormányzati és parlamenti választásokat rendeznek.