Fotó: Presidency.ro
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.
2023. március 27., 14:242023. március 27., 14:24
Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.
Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciucă miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.
A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.
A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított –, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Romániába látogat hétfőn az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen.
Határozottan elítélte a bangladesi vendégmunkással szembeni bukaresti bántalmazást a román államfő. Nicușor Dan úgy véli, hogy a hatóságoknak gyűlöletből elkövetett bűncselekményként kellene kezelniük az ételfutár elleni támadást.
Csütörtöktől lehet igényelni a postahivataloknál a kiszolgáltatott fogyasztóknak járó energiautalványokat – közölte a Román Posta.
A bejelentés szerint mintegy 30 járatot szüntetnek meg, több, erdélyi városok között közlekedő vonatot vesznek ki a forgalomból.
A Romsilva 143 turistaházat és vadászházat tart fenn az országban, melyek többsége minden évben veszteséget termel.
Ingyenes pszichológiai tanácsadásra lesznek jogosultak a daganatos betegségekben szenvedők – közölte csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Dan Tanasă képviselő szerint az utcai erőszak Bukarestben és más városokban is jelen van, de nem az ő bejegyzései, hanem „a kormány kudarcos közpolitikái” váltják ki.
Az aradi rendőrök elfogtak négy férfit, akiket az osztrák hatóságok több tucat betörés miatt kerestek európai elfogatóparancs alapján. A férfiak 32 és 41 év közöttiek, mindannyian az Arad megyei Nadab településről származnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!