Romániában az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel konzultálva, és minden hazai érdekelt felet megszólító társadalmi vitával dolgoznak ki új törvénytervezetet a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeinek kiigazítására – tájékoztatta Teodor Meleșcanu külügyminiszter csütörtökön a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókat.
2017. február 09., 19:152017. február 09., 19:15
2017. február 09., 22:442017. február 09., 22:44
A román diplomácia vezetője elmondta: Brüsszelben is kedvező visszhangja volt annak, hogy a román kormány hatályon kívül helyezte – a büntetőjog néhány előírását módosító, utcai tiltakozó mozgalmat kiváltó – vitatott sürgősségi kormányrendeletét, de a büntetőjog kiigazításának kötelezettsége továbbra is fennáll.
Az még nem dőlt el, hogy törvényhozók egy csoportja, vagy a kormány lesz-e a törvénytervezet kezdeményezője, de ezúttal nem csak néhány cikkelyt fognak az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozni, a törvénytervezet nem a hatálytalanított sürgősségi rendelet előírásaira korlátozódik majd, hanem valamennyi problémás előírást, a társadalmi vitát pedig a lehető legátláthatóbb módon bonyolítják le - ígérte a külügyminiszter. Meleșcanu közölte: a jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse.
A külügyminiszter szerint a bukaresti kormány egyik fő célkitűzése az igazságszolgáltatás működési feltételeinek megteremtése, beleértve a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is. Hozzátette: az igazságszolgáltatási szervek működését semmi sem fogja zavarni Romániában, amíg tiszteletben tartják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a polgárok alapvető szabadságjogait és az ártatlanság vélelmét. A törvényeket a parlament hozza, illetve adott esetben a kormány is kiadhat sürgősségi rendeleteket, míg az igazságszolgáltatásnak az a dolga, hogy érvényt szerezzen azoknak – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy a számtalan módosításra szoruló Btk.-cikkely közül miért pont a hivatali visszaélésre vonatkozó előírást találta sürgősnek módosítani a kormánytöbbség, Meleșcanu azt mondta: az erre vonatkozó alkotmányossági kifogások akasztották el a legtöbb – több mint kétezer – folyamatban lévő büntetőpert. Az MTI kérdésére, hogy miért volt szükség a külügyminisztérium láttamozására a vitatott kormányrendelet kibocsátásához, Meleșcanu azt mondta: a tárca csak azt tanúsította, hogy a 2016/343-as európai irányelv, amelyre a rendelet indoklása hivatkozik, valóban része az uniós követelményeknek.
A külügyminiszter nem erősítette meg azt az ombudsman alkotmányossági óvásában is megjelenő megállapítást, miszerint az irányelv alkalmazási határideje csak jövőre jár le, és így nem lehetett indok a sürgősségi eljárásra. Természetesnek nevezte azonban, hogy ha már létezik egy a témát érintő – az ártatlanság vélelmére vonatkozó – uniós irányelv, akkor annak előírásaira is tekintettel legyenek a Btk.-módosításkor. Hozzátette: nem ez, hanem az elakadt perek nagy száma tette sürgőssé, hogy – rendes parlamenti eljárás helyett – sürgősségi rendelettel módosítsák a büntetőjogot.
Romániában a tiltakozási hullám tizedik napján, csütörtökön is több ezer tüntető vonult a kormány székháza elé, akik azzal vádolják a kormányt, hogy a korrupt politikusok megmentése érekében próbált azonnal hatályba lépő rendelettel enyhíteni a büntetőjog szigorán. Ugyanakkor a román elnöki hivatal előtt is folytatódott a kormányt támogató és az elnök lemondását követelő utcai megmozdulás, amelyen több százan vettek részt.
Az Egyetemi Etikai és Menedzsment Tanács (CEMU) hétfőn közzétett adatai szerint 22 állami és magánegyetemen történtek szexuális zaklatási esetek.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Az új vasúti menetrend életbe lépésétől, azaz december 15-étől 4,6 százalékkal drágulnak a vonatjegyek.
Az USR első alelnöke azt mondta hétfőn, hogy a párttársai által végzett párhuzamos számlálás alapján az elnökválasztás első fordulóján leadott szavazatok újraszámolásának eredményeként Lasconi még nagyobb szavazatelőnyre tett szert
Az AEP elnöke azt mondta hétfőn, hogy ha a parlamenti mandátumok újraosztásakor a Fiatal Emberek Pártja eggyel több mandátumot szerezne, akkor azt a többi, parlamentbe jutott párt között fogják kisorsolni, mert a POT nem indított elég jelöltet.
Az Állandó Választási Hatóság elnöke azt mondta hétfőn, hogy tudomása szerint nem hozott jelentős változást az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámolása.
A nagyobb pártok elhanyagolták az emberek problémáit, ez állhat amögött, hogy előretörtek, és 30 százalék fölötti eredményt értek el a szélsőséges pártok – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
A parlamenti választások napján 343 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte hétfőn Monica Dajbog, a belügyminisztérium szóvivője.
Két, a Szociáldemokrata Pártével (PSD) szinte teljesen megegyező nevű párt is elindult a vasárnapi parlamenti választáson, és bár nem lépték át a küszöböt, fájdalmas veszteséget okoztak a szociáldemokratáknak.
A vasárnapi parlamenti választások egyik nagy meglepetése kétségkívül az, hogy a Fiatal Emberek Pártja (POT) is bejutott a törvényhozásba – úgy, hogy a pártot csupán tavaly alapították.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!