Megerősítette a román szenátus azt sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány hatálytalanította a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás módosításáról szóló előző, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendeletét.
2017. február 14., 13:522017. február 14., 13:52
A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be a törvényalkotásba azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel, amelyeket a későbbiekben a parlamentnek is meg kell vitatnia: megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti őket. Az ellenzéki pártok azt kérték, hogy a törvényhozás „csomagban” szavazzon mindkét sürgősségi rendeletről, mert szerintük félő, hogy egy, a 14-es sorszámú rendelet elleni sikeres alkotmányossági óvás mégis hatályba léptetheti a közfelháborodást kiváltó előző, 13-as kormányrendelet, de a kormányoldal leszavazta ezt a javaslatot.
A román ellenzéki sajtó napok óta arról cikkezik Romániában, hogy nem múlt el a 13-as kormányrendelet „felélesztésének veszélye”, ha az azt hatályon kívül helyező 14-es rendelet megerősítési folyamata valami – például egy alkotmányossági óvás – miatt elbukik. A szociálliberális kormánytöbbség a keddi vita során azzal érvelt, hogy a parlamentnek nincs oka törvénnyel elvetnie a 13-as rendeletet, hiszen azt már hatálytalanította a 14-es rendelet. Ehelyett a kormányoldal a vitatott 13-as rendelet parlamenti vitáját akarja arra használni, hogy – az eredeti rendelet szövegét módosítva – beépítse a büntetőjogba az összes olyan intézkedést, amely az alkotmánybírósági határozatok miatt vált szükségessé.
Miután a két rendelet összekapcsolását, illetve a mindkét jogszabály elnapolását célzó ellenzéki javaslatok elbuktak, a szenátus egyhangúlag fogadta el a 14-es kormányrendelet megerősítéséről szóló törvénytervezetet, amely várhatóan jövő héten a képviselőházban is napirendre kerül. A kormány vitatott sürgősségi rendelete arra hivatkozva enyhített a Btk. korrupcióellenes szigorán, hogy a büntetőjog több cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult, és ezeket ki kell javítani. Az ellenzék szerint azonban a kormány olyan rendelkezéseket is „becsempészett” a vitatott rendeletbe, amelyeket semmilyen alkotmánybírósági határozat nem tett szükségessé, viszont akadályozzák a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását.
Ez utóbbi értelmezésnek hitelt adva Romániában két hete tüntetők tízezrei követelik a kormány távozását. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató tüntetők bizalmi válságra hivatkoznak, ugyanis attól tartanak, hogy a kormányoldal más módszerekkel is megpróbálja majd életbe léptetni a „korruptokat védő” intézkedéseit, amelyek most a közfelháborodás miatt meghiúsultak.
Az Országos Audiovizuális Tanács vasárnap tájékoztatta a Központi Választási Irodát és az Állandó Választási Hatóságot arról, hogy bizonyos internetes oldalak közzétették a választási exit poll felmérések eredményeit, ami sérti a választási törvényt.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint elérte a 30 százalékos érvényességi küszöböt a bukaresti referendumon vasárnap szavazók aránya.
Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje elnöke vasárnap reggel a szavazata leadása után kijelentette, hogy hamis információk terjednek az államelnökjelöltségtől való visszalépéséről.
A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról – tudta meg vasárnap rendőrségi forrásokból az Agerpres.
Egy 4,1-es és egy 3,5-ös erősségű földrengés volt vasárnap Vrancea szeizmikus térségében – tájékoztatott a földfizikai intézet.
„Teljes összhangban a lelkiismeretemmel, a politikai és morális meggyőződésemmel tudtam szavazni” – jelentette ki a sajtónak vasárnap az RMDSZ honlapja szerint Kelemen Hunor, miután leadta a szavazatát Csíkkarcfalva polgármesteri hivatalában.
Összesen 306 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezek közül 33 megalapozatlan volt, további 87-et vizsgálnak a hatóságok – jelentette ki vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu, az USR elnökjelöltje, Elena Lasconi, valamint Mircea Geoană független jelölt is leadta szavazatát vasárnap.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!