HIRDETÉS
A bukaresti külügy keddi közleményében leszögezi: tekintettel arra, hogy a február 24-i választásokon demokratikusan megválasztott moldovai parlament új kormánykoalíciót és új kormányt alakított,
Románia legitimnek tekinti a népakaratot, amelynek nyomán a parlament politikai összetétele kialakult.
Románia kifejezte készségét a stratégiai partnerség folytatására, amennyiben a Moldovai Köztársaság is szigorúan tartja magát a megállapodáshoz, folytatja közeledését az Európai Unióhoz, és végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. Románia fontosnak tartja, hogy folytatódjanak azok a projektek, amelyek a két ország energetikai hálózatait kapcsolják össze.
Bukarest elvárásként fogalmazta meg azt is, hogy a Moldovai Köztársaság kitartson saját területi integritása mellett
és az úgynevezett transznisztriai kérdés (a nemzetközi jog szerint a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de Chișinău fennhatóságát tagadó orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár terület) rendezésében.
A román külügy ugyanakkor nyugalomra és visszafogottságra inti a moldovai válságban egymással szemben álló feleket.
A bukaresti külügyminisztérium óvatos hangú állásfoglalása némi kommunikációs zavart követően, kétnapos késéssel jelent meg ahhoz képest, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió már vasárnap elismerte az új moldovai kormányt.
Teodor Meleșcanu külügyminiszter hétfőn még azt bizonygatta, hogy a diplomáciában csak államokat lehet elismerni, kormányokat nem is szükséges, másfelől úgy vélekedett, hogy a moldovai alkotmánybíróság döntése a szeptember 6-i előrehozott választásokról megfellebbezhetetlen, és amúgy is egy válságban a legjobb megoldás visszatérni a választókhoz.
A bukaresti külügyminisztérium azt követően adta ki kedden a Maia Sandu vezette új kormányt közvetve elismerő közleményét, hogy
Meleșcanut éles támadások érték a román médiában, amiért – vélhetően anélkül, hogy erről a bukaresti elnöki hivatallal egyeztetett volna – Vladimir Plahotniuc oligarcha oldalára állt.
Moldova mély politikai és alkotmányos válságba sodródott az elmúlt napokban, miután a február végi választásokon megválasztott parlament az alkotmánybíróság által megszabott 90 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat egy új kormánynak. A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt a határidő után egy nappal, június 8-án jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceaniit választotta házelnökké és Sandut miniszterelnökké.
A Moldovai Demokrata Párt alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanii és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek.
Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előrehozott választást írt ki.
Igor Dodon, a hivatalából alkotmánybírósági határozattal felmentett moldovai elnök kedden bejelentette, hogy rendelettel visszavonta a taláros testület által a helyére kinevezett Pavel Filip eddigi miniszterelnök rendelkezését a parlament feloszlatásáról és az előrehozott választásokról.
