A tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb oklevelesei számára, ehhez azonban motiváló fizetésre is szükség van
Fotó: Jakab Mónika
A mindenkori áltagbérhez kötné a kezdő tanárok fizetését a készülő tanügyi törvény, ami azt jelentené, hogy nem 2400 lej körül keresne egy pályakezdő pedagógus, hanem 4000 lejnél kezdődne a juttatása. Ettől a jelentős fizetésemeléstől várnák, hogy többen válasszák a tanári szakmát, és ne az menjen pedagógusnak, akinek nincs más lehetősége.
2022. szeptember 26., 12:012022. szeptember 26., 12:01
A tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb oklevelesei számára, de motiváló fizetésre is szükség van.
„Egyetlen csúcsdiplomás sem fog 2500 lejes fizetést választani, ha 5-6-7-8 vagy 9 ezer lejes lehetőségei vannak” – érvelt a pályakezdők átlagbérhez rögzített fizetése mellett Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki hangsúlyozta:
Meglátása szerint ez azért fontos, mert bármilyen „merészek, logikusak és zseniálisak” lehetnek az új közoktatási és felsőoktatási törvény tervezetébe foglalt változtatások, ezeket nem lehet megvalósítani megfelelő finanszírozás nélkül.
A Székelyhon kérdésére Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő megerősítette, hogy a majdani tanügyi törvény szabályaiban szerepel, hogy a mindenkori átlagfizetés lenne a kezdő tanárok induló fizetése, de ez nyilván a többi pedagógust is kell érintse. „A bértáblában van egyfajta különbség a pedagógusi fizetések között annak függvényében, hogy milyen »régiséggel«, fokozatokkal és szakmai tapasztalattal rendelkezik, esetlegesen van-e tudományos titulusa, van-e érdemfizetése stb.
– mondta Szabó Ödön, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke. Rámutatott arra is, hogy jelen pillanatban számos iskolában vannak pedagógusok, akik
A politikus szerint ez nincs rendjén, hogy az intézményvezetői bérezés nincs a bértábla csúcsán, mert akkor lehet, hogy nem minden esetben a legrátermettebbekből lesznek az iskolaigazgatók. Ennek kapcsán többször is cikkeztünk arról az elmúlt hetekben; anyagainkból az derült ki, hogy lassan „lasszóval" sem találni iskolaigazgatókat.
„Tehát a tanügyben nem csak a pályakezdők fizetésével van gond, hanem magát a hierarchiát is újra kell gondolni. A mi javaslatunkban meg kéne jelenjen például valamiféle béralap – ami valamikor jelen volt a tanügyi rendszerben –, ezzel az intézményben plusz tevékenységet végző pedagógusokat az iskola is tudná javadalmazni.
Utóbbiakat az iskoláknak meg kellene tudnia becsülni úgy, hogy béralappal is rendelkezik erre a célra” – magyarázta a képviselő.
A pályakezdők fizetését azért kell megemelni – érvelt –, hogy az egyetemet végző, pedagógiai modullal rendelkező diákok, egyetemisták bátrabban vállalják a pedagógusi szakmát, növeljék ezáltal a jól képzett pedagógusok sorát, és ne az utolsó opciók között szerepeljen a jól tanuló egyetemistáknak a pedagógusi szakma, hanem akár az elsők között ott legyen. Erre jó módszer lehet Szabó Ödön szerint az átlagbérhez kötött pályakezdői fizetés.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke elmondta, ő nem venné készpénznek azt, amit a sajtóban meglebegtetnek,
Hangsúlyozta azonban, hogy a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének a legfontosabb célkitűzése, hogy a tanügyi alkalmazottak megkapják azokat a béremeléseket, amelyeket a 2017-ből származó 153-as bértörvény írt elő.
„A bértörvény meghatározta, hogy mennyire kell emelkedjen az állami alkalmazottak bére, de ezt az emelést csak bizonyos kategóriák kapták meg száz százalékban.
A törvény amúgy előírta, hogy 2018 és 2022 között hogyan kell emelkednie a tanügyi alkalmazottak bérének, de a beígért emelés háromnegyedét adták meg eddig. A mi szakszervezetünk szövetségének az elsődleges célpontja, hogy ebben a a 153-as bértörvénybe megígért emelést megkapja mindenki, hogy az új bérrácsban majd onnan induljunk” – magyarázta a Székelyhonnak a szakszervezeti vezető. Hozzátette: amúgy jelenleg az egyetemi végzettséget igénylők szakmák közt az országos bérrács alsó felében vannak a pedagógusok, ami azt jelenti, hogy
„Látható már évek óta, hogy a csúcsteljesítmény nem a pedagógusi szakma felé hajlik, a legjobbak más pályára mennek” – jelentette ki. Egyúttal megjegyezte, ezen a tendencián nyilván javítana, ha kedvezőbb lenne egy kezdő tanár bérezése; de nem csak az a megoldás:
Molnár Zoltán szerint amúgy egy kezdő tanár 2400 és 2600 lej körül keres most,
És van Romániában egy úgynevezett érdemfokozat – ezt a tanárok 16 százaléka kapja, ők még 25 százalékkal többet keresnek, tehát a pedagógusok egy szűk rétege megkeresi a 6000 lejt. Szerinte bérváltozásokra azonban azért is szükség van, mert ha ilyen infláció van, úgy elszállnak az árak, ahogy az elmúlt hónapokban tapasztaltuk, akkor nem csak a pályakezdőknek nem elég a juttatás, azok sincsenek megelégedve már, akik tavaly még elégedettek voltak.
Az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsége kedden közölte, hogy várakozással tekint a Nicușor Dan államfővel való együttműködés elé.
Már három őrizetbe vett gyanúsított van a brit miniszterelnök londoni ingatlanainak, illetve volt autójának felgyújtása ügyében. Kettő ellen vádat is emeltek, egyikük román állampolgár.
Az arany drágulása ellenére a lengyel kisbefektetők az év első hónapjaiban tömegével vásárolták a nemesfémet, az év végére az ilyen beszerzések akár a húsz tonnán túlhaladó, rekordmagas szintet érhetik el – írja az MTI.
A megszokottól eltérő, bensőségesebb, „családiasabb” repertoárral állt színpadra a Bagossy Brothers Company pénteken és szombaton a budapesti Kobuci Kertben.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn kijelentette, hogy a szavazás lebonyolítása „enyhén szólva is furcsa” volt a romániai elnökválasztáson – írja a TASS orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Reuters.
Romániai idő szerint vasárnap 21 óráig több mint 1,64 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló orosz beavatkozásra utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Romániai idő szerint vasárnap 16 óráig több mint 1 300 000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A román diplomácián nem múlik, hogy a külföldön élő román állampolgárok viszonylag könnyedén szavazhassanak. Európa nagyobb román diaszpórával rendelkező országaiban sok helyiséget kibérelt a külügyminisztérium. Budapesten is nagy a szavazókedv.
Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig több mint 1.110.000 román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!