Nyugat-Európa ,,nyitott határok programjának” eredménye: tomboló antiszemitizmus és közbiztonságot veszélyeztető bandaháborúk
A Hamász palesztin terrorszervezet izraeli mészárlását követő gázai hadműveletek ellen tiltakozó nyugat-európai arab közösségek már nem elégednek meg az utcai tüntetésekkel és az egyre harsányabb antiszemita jelszavak skandálásával. A náci Németországban elterjedt módszerhez hasonlóan hozzáláttak a zsidó házak és intézmények megjelöléséhez, mintegy jelzésként későbbi pogromok előkészítésére.
Londonban, a Stamford Hill-i Vishnitz lányiskolát múlt héten csütörtökön kora reggel, míg a közelében lévő Beis Chinuch Lebonos leányiskolát hétfőn hajnalban öntötték le vörös festékkel.
Stamford Hillben nagyszámú zsidó közösség él, akik a judaizmus ortodox változatát vallják, írja a nagy-britanniai LBC portál.
A londoni rendőrség közölte, hogy mindkét incidenst gyűlölet-bűncselekményként kezeli, de egyelőre senkit sem tartóztattak le. A bűncselekményeket rögzítették a térfigyelő kamerák, a felvételeken látható, ahogy maszkos férfiak az iskolákhoz mennek, majd festékkel öntik le a bejáratokat.
A helyi zsidó közösséget képviselő Pinter Trust egyik szóvívője azt nyilatkozta, hogy „sokkolták” őket az incidensek.
,,Aggódunk a zsidó közösség elleni gyűlölet-bűncselekmények miatt, különösen azután, hogy ezt a két iskolát megrongálták, és aggódunk amiatt, ami előttünk áll. Hálásak vagyunk a rendőrségnek, amiért fokozták a jelenlétüket. Minden támogatásra szükségünk van, amit jelenleg kaphatunk, mert az emberek nagyon nyugtalanok” – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet képviselője.
James Conway nyomozó főfelügyelő, aki a Hackney és Tower Hamlets rendőrségi tevékenységét vezeti elmondta, hogy az izraeli támadások óta megemelték a rendőri készültséget a környéken,
– emelte ki.
Európa több országában megemelték a terrorkészültséget, és bejelentették, hogy azokon a környékeken, ahol zsidó közösségek élnek, megemelik a rendőri jelenlétet. Közben a rendőrségre folyamatosan érkeznek az antiszemita magatartásról szóló feljelentések.
Németországban szintén többen érzik fenyegetve magukat, miután Berlinben több zsidó lakos bejárati ajtajára is felfestették a Dávid-csillagot, ami nyilvánvalóan a náci zsidóüldözés során az 1930-as években alkalmazott megfélemlítési taktikára emlékeztet, írja a RMX News hírportál. A Hamász október 7-i izraeli terrortámadása óta legalább négy ilyen esetet jelentettek a német rendőrségnek, számol be az egyre gyakoribb németországi antiszemita jelenségekről a Times of Israel.
A német rendőrség közölte, hogy vizsgálatot indított az incidensek ügyében, és megerősítette a biztonsági intézkedéseket a zsidó közösség lakóhelye körül.
Nyugat- és Észak-Európában az erősődő antiszemita megmozdulások mellett minden szempontból romlik a közbiztonság, írja összefoglalójában a V4 hírügynökség.
„Mindenki veszélyben érzi magát” – jelentette ki Charlie Duxbury svéd politikus a Politico lapnak adott e heti interjújában. A jobboldali politikus arról számolt be, hogy az év eleje óta a negyedik robbantásos merénylet történt Stockholmban, az ő körzetében. 2023-ban legalább 134 robbantásos merénylet történt Svédország-szerte, szemben a tavalyi évben elkövetett 90 robbantásos merénylettel. De más bűnözési statisztikák sem mutatnak jobban: év eleje óta 289 lövöldözés történt.
Bár a Politico cikke látszólag igyekezett figyelmen kívül hagyni a tömeges migrációnak a svédországi helyzetre gyakorolt hatását, elismerte, hogy a bandák közötti erőszak nagy része feltehetően az úgynevezett kurd róka, az iraki születésű Rawa Majid és egy korábbi bandatársa, Islmail Abdo közötti harc eredménye.
A londoni Times of London azonban a múlt héten még ennél is nyersebben fogalmazott, megjegyezve, hogy
a rivális bandákban harcoló fegyveresek jellemzően első vagy második generációs bevándorlók,
akik gyakran Svédország nagyobb városainak bűnözéssel sújtott külvárosaiban nőnek fel, és kevéssé érzik, hogy a többségi társadalomban van helyük.
A migránsbandák által elkövetett erőszak az ország egyik fő politikai kérdésévé vált, Ulf Kristersson miniszterelnök felszólította a hadsereget, hogy a rendőrséggel közösen dolgozzanak ki megoldásokat a növekvő bandaháborúkra, amelyekben a svéd rendőrség becslései szerint jelenleg mintegy 30 000 ember vesz részt.
Kristersson, aki tavaly került hatalomra a jobboldali Svéd Demokraták pártja által informálisan támogatott koalíciós kormány megalakítása után,
a jelenlegi helyzetért a nyitott határok programját tette felelőssé, amely az őt megelőző baloldali szociáldemokrata vezetésű kormányok egyik fő ismérve volt.
„A felelőtlen bevándorlási politika és a sikertelen integráció vezetett ide” – mondta Kristersson a múlt héten, majd hozzátette: „Vadászni fogunk a bandákra, le fogjuk győzni a bandákat”.
Oroszellenes Romániát lát Oroszország bukaresti nagykövete
Oroszország bukaresti nagykövete, Vladimir Lipaev interjút adott a HotNews.ro román nyelvű hírportálnak. A román médiának először nyilatkozó orosz diplomatát elsősorban a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról kérdezték.
