HIRDETÉS
A várhatóan júniusban megrendezésre kerülő helyhatósági választásokra az erdélyi magyar pártok háza táján is elkezdődtek az előkészületek. Az előző évek gyakorlatától eltérően az RMDSZ egyre több településen igyekszik előválasztásokkal eldönteni a szavazólapra felkerülő polgármesterek nevét és a helyi tanácsosjelöltek listáját. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt januári közös küldöttgyűlésén, Csíkszeredában az egyesülésről döntöttek – az előreláthatóan ősszel bejegyzésre kerülő új párt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevet viseli –, de addig is a közelgő választásokon pártszövetségben vesznek részt.
A következő hetekben az Erdélyi Napló hasábjain körüljárjuk a három erdélyi magyar pártban lezáruló négyéves helyhatósági mandátumok mérlegét:
mit sikerült elérni, melyek voltak a legfontosabb hátráltató tényezők, illetve milyen volt az együttműködés a magyar politikai alakulatok között? Elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt háza táján néztünk szét.
Ahol sikerült helyi tanácsosokat bejuttatnia a helyi önkormányzatokba, az Erdélyi Magyar Néppárt szinte mindenhol ellenzékben politizált az elmúlt négy esztendőben. Ez a rendszeres konfrontáción kívül sok sikerélményt nem hozhatott helyi képviselői számára, hiszen a közös tapasztalat szerint javaslataikat leseperték az asztalról az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok. Furcsa jelenség, hogy miközben az RMDSZ sok erdélyi önkormányzatban szövetségre lépett a Szociáldemokrata Párttal (PSD) vagy a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), a néppárttal szinte sehol nem jött össze hasonló együttműködés. Csomortányi István, az EMNP országos elnöke az Erdélyi Naplónak elmondta: rendszerint nem a helyi RMDSZ-es polgármesteren múlik, hogy együttműködik-e vagy sem az EMNP-vel.
Ahhoz, hogy községeinkben és városainkban jó együttműködés alakuljon ki, elsősorban az kéne, hogy a magyar pártok országos vezetői megegyezzenek. Amíg fentről olyan sugallatokat kapnak, hogy az ellenzéket ütni-vágni kell, vagy az ellenzéki magyar pártnak nem szabad teret engedni, ennek a közösség látja kárát” – fogalmazott a néppárt elnöke.
Az ellenzéki politikus szerint olyan időszak jön Romániában, amikor az önkormányzatok súlya magyar szempontból fel fog értékelődni. A magyar jelenlét a román parlamentben egyre kevésbé fajsúlyos, mert ma már több olyan román párt akad, amelyik eljátszhatja a mérleg nyelve szerepét. „Ez azt jelenti, hogy
Csomortányi szerint az RMDSZ részéről egy teljesen más politikai hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatokban normális együttműködés legyen az erdélyi magyar pártok között. Elrettentő példaként a nagyváradi harcokat hozza fel, ahol a helyi önkormányzatban a négytagú RMDSZ-frakció jobban ekézi a román polgármester tanácsosaként működő néppárti Zatykó Gyulát, mint a románság. Ez a súlyos magyar–magyar ellentét nagyon sok kárt okoz a nagyváradi magyar érdekérvényesítésnek. Csomortányi szerint ilyen körülmények között nem lehet hitelt érdemlően kiállni a város központjába tervezett Szent László-szobor és a magyar nyelvhasználat ügyében sem.
Nem sokkal jobb a helyzet Kolozs megyében sem. Mihály Ágnes tanárnő, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke arról beszélt lapunknak, hogy 2016-ban az önkormányzati választásokat megelőző kampány idején – de már a kampányt megelőzően is – próbáltak egyeztetni az RMDSZ megyei vezetésével. Éppen Körösfő kapcsán, ahol az RMDSZ is fiatalított. „A helyhatósági választások után, a helyi tanács megalakulásakor megkerestük az RMDSZ megyei és helyi vezetőit.
így sikeresen együtt dolgozhatunk a község jövőjéért. A megyei és a helyi RMDSZ-vezetés a másikra mutogatott, elhárították felvetésünk megtárgyalását. Végül a fiatal polgármester nyíltan kimondta, hogy nem hajlandó megosztani a vezetést” – magyarázza a néppárti politikus. Ez Körösfőn is ellenzéki szerepre „kárhoztatta” a néppártot. Az önkormányzati képviselő szerint nem hálás feladat, de kitartanak. A helyi tanácsban úgy szerettek volna dolgozni, hogy a döntéseket érdemi vita előzze meg, de sokszor kellett azzal szembesülniük, hogy a többség a magyar ellenzéki képviselők kizárásával hozott meg minden döntést. A néppártnak Kolozs megyében összesen 15 önkormányzati képviselője van: Mihály Ágnes szerint az ellenzéki szerep nem akadályozza meg kollégáit abban, hogy minden önkormányzati ülésre jól felkészüljenek.
Szilágy megyében hét önkormányzatban van jelen a néppárt, mindenhol ellenzéki szerepkörben.
Együttműködés gyakorlatilag itt sincs az RMDSZ és az EMNP között. Megyei szinten még egy közös megbeszélésre sem futja soha, akkora nagy az ellentét a két megyei szervezet között, de helyileg sem tud az ellenzéki párt igazából labdába rúgni. A magyar önkormányzatokban „megosztónak” bélyegzett néppártosok az önkormányzati üléseken elmondhatják véleményüket, de az nem szokott előfordulni, hogy határozattervezeteiket az RMDSZ-es többségű helyi tanács megszavazza.
Gyakran az történik, hogy a néppárti javaslatokat a magyar többség lesepri az asztalról, leszavazza, majd néhány hét vagy több hónap után saját javaslatként újramelegítve adja elő és fogadja el.
Erről több néppárti önkormányzati képviselőtől is hallottam példát Bihar, Kolozs vagy Szilágy megyéből. Darabont Attila szilágyperecseni helyi tanácsos például arról beszélt lapunknak, hogy több mint egy éve javasolta a helyi önkormányzatban, térfigyelő kamerákat helyezzenek ki a faluban, elsősorban az utcák végébe, hogy be lehessen azonosítani az illegális szemétlerakókat. Hiába indokolta meg elképzelését, a többség leszavazta, majd ugyanazt a határozattervezetet újrafogalmazva bő egy év után saját kezdeményezéseként fogadta el az RMDSZ-többségű helyi tanács. A 13 önkormányzati képviselőből hét RMDSZ-es, egy néppárti és öt a román pártok színeiben van jelen.
A harminc éve agrárvállalkozóként dolgozó Darabont Attila története dióhéjban sok erdélyi magyar ellenzéki politikus históriája. Az RMDSZ-ben kezdte, és amikor helyi szinten próbált változtatni, újítani valamit a szervezetben, a periférián találta magát. Amikor nyolc évvel ezelőtt független polgármesterként méretkezett meg, valóságos állóháborúba keveredett a perecseni RMDSZ-szel.
Indulásához 350 támogató aláírást gyűjtött össze, az aláírók közül többet is helyi RMDSZ-tisztségviselők hívtak fel és vontak kérdőre.
Sikertelen próbálkozását követően 2016-ban került be a helyi tanácsba néppárti képviselőként. Azt mondja, mára elcsitultak a kedélyek, de azt tényként közli, hogy amióta ellenzéki pályára lépett, sok megrendelőjét elveszítette, akiknek addig bérmunkát végzett mezőgépeivel.
„Mindig felemelt fővel járok, nem szégyellem, hogy nem az RMDSZ-hez, hanem egy másik magyar párthoz tartozom. Falutársaimmal tisztességesen viselkedtem, innentől fogva nincs mit szégyellnem. Az más kérdés, hogy minden szinten igyekeznek megbélyegezni. Nemcsak a helyi tanácsban nem tudunk együttműködni, hanem a közös március 15-i ünnepséget is elvitatják tőlünk. Amikor elmentünk koszorúzni a falu közös ünnepére, az RMDSZ-es polgármester rám szólt, hogy ne akaszkodjak az ő szekerébe. Vajon a néppártra szavazók nem ennek a falunak a polgárai?” – kérdezi keserűséggel a szilágyperecseni gazda.
Pap Sándor, Kraszna község néppárti önkormányzati tanácsosa, a megye egyik legaktívabb ellenzéki magyar képviselője – aki pártjának időszakos kiadványában, a Csillagos hírekben rendszeresen beszámol önkormányzati munkájáról és a falu életéről – maga is egyféle szélmalomharcnak tartja az elmúlt négyéves mandátumban betöltött szerepét. A 130 méhcsaládot tartó kisvállalkozó szerint a falu, a község embereit is be kellene vonni sok vitába, az elképzelések megtárgyalásába. Most minden kényelmetlen kérdést lesepernek az asztalról.
Nem veszik észre, hogy egyre jobban kiürül a község, hogy százával mennek külföldre a fiatalok, akik közül sokan soha többé nem térnek vissza” – magyarázza a helyi elöljáró. A 15 tagú krasznai önkormányzatban 10 hely az RMDSZ-é, kettő a néppárté, kettő PSD-s és kettő PNL-s, az RMDSZ-nek tehát kényelmes többsége van. Pap leginkább azt kifogásolja, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő helyi vállalatok nem találnak munkáskezet, miközben a polgármesteri hivatal 112 személynek fizet szociális segélyt, akik közül mintegy százan nyugodtan vállalhatnának munkát helyi cégekben is. Úgy véli, a polgármesteri hivatal megtehetné, hogy ezek kérését alaposabban átvizsgálja, és kiszűrje a munkaképeseket a segélyezendők köréből. De ilyen irányú felvetései is süket fülekre találnak. Mint ahogy azt is kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal különböző osztályain mintegy ötven ember dolgozik, olyan körülmények között, amikor a velük azonos nagyságú községekben fele ennyi embert foglalkoztatnak. Sok ismerős, rokon, barát bekerült a hivatalba, és ez nem látszik meg a helyi önkormányzat hatékonyságán. Ezekről sem lehet beszélni, mert a többség minden ezzel kapcsolatos kezdeményezést leseper az asztalról.
Pap úgy látja, a falubeliek között nincs ellenségeskedés akörül, hogy valaki a néppárt vagy az RMDSZ színeiben nyert mandátumot. Ezért is tartja abszurdnak, hogy
a két párt között semmiféle egyeztetés nincs, legfentebb a két magyar ember köszön egymásnak.
Pedig volna bőven mit megbeszélni.
Kui Attila, az EMNP Szilágy megyei elnöke szerint senki nem vitatja el, hogy az RMDSZ-es többségű önkormányzatok pályáztak, és sok helyen látható a fejlődés. A bajt abban látja, hogy a lehetőségek függvényében sokkal többet lehetett volna elérni, ezzel szemben minden a négyévenkénti kampánynak van alárendelve. „A tavalyi esztendő a falusi kultúrotthonok felújításáról szólt. Választási év volt – az idei szintén kampányév –, és kampányban elengedhetetlen a szalagvágás.
Érdekes módon mindig a kampány évében adnak át valamit, soha nem előtte és nem utána.
Közben sok helyen az a jellemző, hogy a korábbi mandátumokban elnyert célpályázatokat a következő négy esztendőben sem sikerül befejezni” – magyarázza a Szilágy megyei politikus.
Kui szerint nincsenek könnyű helyzetben, mert sok vállalkozó kihátrált a párt mögül. Több helyi üzletember arra ébredt, hogy kemény pénzügyi ellenőrzésen esett át, amikor kiderült, a néppárt holdudvarában tevékenykedik, másokat telefonon figyelmeztettek erre. „Aki a néppárt színeiben vállal önkormányzati munkát, az valami formában a civil életében is megérzi ezt. Az RMDSZ-nek nagyon messze elnyúlik a keze. Sokszor a közösség előtt is megpróbálják befeketíteni embereinket” – összegzi látleletét Kui Attila, aki azt is szóvá teszi, hogy ahol egy közösségi rendezvényt elkezd a néppárt, arra ébred, hogy ugyanazt megszervezi az RMDSZ is. Közösen semmit nem akarnak az ellenzékkel, de az ellenzék rendezvényeit kisajátítják. Ez történt legutóbb Kémeren, ahol az EMNP sikeres augusztusi szilvalekvárfőző eseményét a helyi RMDSZ megszervezte tavaly októberben…
Csomortányi István a néppárti politikusokat érő támadásokkal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy ez nem jelenthet meghátrálást:
Mégiscsak egy szabad országban élünk”. Úgy véli, néhány szórványos esetet leszámítva semmilyen negatív következményei nincsenek annak, ha valaki néppárti politikus. Az EMNP elnöke hisz abban, hogy országos szinten előbb-utóbb sikerül rendezni a viszonyt az RMDSZ-szel, és akkor helyi szinten is átértékelődik a két párt együttműködése.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
