Trianon-emléknap: akikért a harang szól
Makkay József
•
2020. május 28., 09:09
• utolsó módosítás: 2020. május 28., 16:43
A Kárpát-medencei magyar egyházak püspökeit megszólító levelében Kelemen Miklós budapesti jogász azt szorgalmazza, hogy rendeljék el, június 4-én, csütörtökön 16.30-kor minden templomban harangozzanak a trianoni békediktátumra emlékezve. A Trianon Társaság alapító tagja és a Lovas István Társaság elnökségi tagja lapunknak elmondta, több egyházi vezetőtől is pozitív visszajelzést kapott.
Trianon-megemlékezés Székelyudvarhely főterén 2018-ban. Az idei megemlékezések a koronavírus-járvány miatt nagyrészt elmaradnak • Fotó: Barabás Ákos
– Miért tartja fontosnak a kezdeményezést?
– A harangok jelentőségére Bőzsöny Ferenc hívta fel a figyelmemet, aki hosszú évtizedeken át a Magyar Rádió főbemondója volt. Az ő kezdeményezésére hallhatunk minden délben a Kossuth rádión más-más harangot, majd annak rövid történetét is. Úgy gondoltam, hogy püspökeinket személyesen kell megszólítani e szimbolikus ügyben.
A százéves évfordulón minden magyarnak el kell gondolkodnia, hogy mit jelentett és mit jelent ma Trianon, az ezeréves keresztény magyar államiságunk darabokra hullása.
– Nevében is benne van, hogy a Trianon Társaság nemzetünk legnagyobb tragédiájára összpontosít. Milyen kezdeményezéseik voltak?
– A Trianon Társaság 1996-ban alakult. Ez az alapszerződések időszaka: a magyar–ukrán után a Horn-kormány 1995-ben a szlovákokkal, 1996-ban pedig a románokkal kötött alapszerződést, amelyben elismerték a jelenlegi országhatárokat olyan kisebbségvédelmi rendelkezésekért, amelyeket azóta mindhárom utódállam naponta megszeg. A társaság első elnöke Kiss Dénes költő, a magyar nyelv kutatója lett, aki hosszú évekig vezette a szervezetet. A társelnök Raffay Ernő történész volt, aki Trianon titkai c. könyvével már '89–90-ben a figyelem középpontjába állította a trianoni kérdéskört. Az elmúlt 30 évben rengeteget tett azért, hogy ráébressze a magyarságot: nem törődhetünk bele jelenlegi helyzetünkbe. Ma is ő az egyetlen közszereplő, aki nyíltan vállalja azt a nézetét, hogy a Kárpát-medencei határok igazságosabbá tételére lenne szükség. Szalóky Attila, a Trianon Társaság egykori alelnöke, Gyergyószentmiklós díszpolgára az erdélyi bevonulás 60. évfordulójára nagyszabású ünnepséget szervezett a fővárosban, ahová a gyergyótekerőpataki fúvószenekar is eljött. A Trianon Társaságnak voltak tehát rendezvényei, kezdeményezései, de a fiatalokat nem tudta megszólítani, és állami támogatás hiányában működése háttérbe szorult.
– Hogyan tekintenek az új román törvényre, amely ünnepnappá nyilvánította június negyedikét?
– Szerintem a helyes magyar válasz az volna, ha a II. bécsi döntés napja lenne a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
2020. augusztus 30-án ismét ünnepelnünk kell, hiszen a XX. századi magyar történelem legszebb pillanata volt, amikor húsz év keserves megpróbáltatás után Észak-Erdély és a Székelyföld hazatért.
Mindenkinek ajánlom a Kelet felé című dokumentumfilm megtekintését. Nem volt más európai hadsereg a XX. században, melyet több száz kilométeren át ekkora tömeg ilyen örömmámorban fogadott volna. Ez valódi felszabadulás volt.
– A Lovas István Társaság mennyire ismerős a Kárpát-medencei magyarság körében?
– Két évvel ezelőtt, Lovas István újságíró halála után szerveződött. Az alapító tagok egykori barátai. Lovas pályája során végig kiállt a kereszténység értékeiért és az elnyomás alatt élő nemzetiségek jogaiért. Elsődleges célunk az ő szellemi örökségét ápolni és gondozni. Szeretnénk elősegíteni a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását. 2019 végén alapítottuk meg a Lovas István-sajtódíjat. Első díjazottunk a köröstárkányi Szakács Árpád lett.
– Megkeresésére milyen visszajelzések érkeztek az egyházi vezetők részéről?
– Számos pozitív püspöki választ kaptam. Kocsis Fülöp metropolita, a magyarországi görögkatolikus vezető személyes üzenetében ezt írta: ,,Tisztelettel és honfitársi szeretettel közlöm, hogy június 4-én délután fél 5-kor a görögkatolikus templomokban is meg fognak szólalni a harangok, mint hazánk csaknem minden templomában. Isten áldja meg a magyart!” Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek június 4-én szentmisét mutat be a magyar nemzetért a kalocsai főszékesegyházban. A liturgia 16.30-kor harangozással kezdődik. A szombathelyi és a székesfehérvári egyházmegyében Székely János és Spányi Antal püspök elrendelte a harangozást.
Négy nappal a püspököknek és érsekeknek küldött levelem után a magyar katolikus egyház külön nyilatkozatot adott ki.
– A június 4-ei évfordulókon milyen gyakorisággal kondultak meg a harangok?
– Korábban ez nem volt jellemző, de a reformátusok évek óta élen járnak. A magyarországi református zsinat elnökségi tanácsa idén májusban külön felhívást tett közzé, hogy a Kárpát-medence összes református gyülekezetében a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
– A szétszakadt országrészek magyarságának összetartozását hangsúlyozó videók terjednek az interneten, Trianonnal kapcsolatos lapinterjúk jelennek meg, történészek tudományos fórumokat tartanak. Milyennek tartja az idei megemlékezést?
– A megemlékezések a koronavírus-járvány miatt sajnos nagyrészt elmaradnak, és később sem fogják őket megtartani. Nagyszerű volt a Magyarságkutató Intézet interneten élőben közvetített Trianon-konferenciája, ahol több fiatal kutató is remek előadást tartott. A következő években abban bízom, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnökének akaratából
nemcsak a Kossuth tér nyeri vissza 1944 előtti arculatát Tisza István és Andrássy Gyula szobrával és a 1918–19-es vértanúk emlékművének visszaállításával, hanem a Szabadság térre is visszaépítik az Ereklyés országzászlót
az észak, kelet, dél és nyugat szobraival. Ez méltó emlékezés lenne az egykori Nagy-Magyarországra.
Tisztelt Püspök Úr!
Száz évvel ezelőtt, június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának pillanatában, fél 5-kor az ország összes harangja megkondult, hogy elsirassa Nagy-Magyarországot. Eltelt száz esztendő, de a trianoni sebek máig sem gyógyultak be. Ma is érvényben vannak a Benes-dekrétumok, melyek kollektív bűnösként bélyegzik meg a felvidéki magyarságot. A kitelepítésekért, a reszlovakizációért, és vagyonelkobzásokért a szlovák állam máig nem állt helyt, a magyar feliratok éppúgy hiányoznak, mint a többi nyelvi jogunk.
A kárpátaljai magyarság teljes iskolarendszerét felszámolás fenyegeti, a nyelvtörvény pedig másodrangúvá teszi az őshonos magyarság nyelvét.
A csángóknak alig van esélye magyar misét hallgatniuk, az erdélyi magyarságot is jogfosztások sora éri, elég csak a marosvásárhelyi katolikus líceum kálváriájára, az egyházi tulajdonú közgyűjtemények vissza nem szolgáltatására (pl. a Batthyáneum) vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására gondolni. A magyar feliratokat, zászlót tiltják, néhol üldözik.
Szerbiában még az is gondot jelent, hogy kárpótlást adjanak a több tízezer magyar rokonainak, akiket 1944-45-ben Tito partizánjai legyilkoltak. A legutóbbi délszláv háború (1991-1999) során a krajinai és a koszovói szerb menekülteket nagy arányban a magyar többségű városokba, falvakba telepítették.
Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia mindent megtesz, hogy eltüntesse a magyar nemzetiséget a területéről. Ennek vannak enyhébb periódusai és gyorsabb időszakai, de a szándék és a tendencia száz éve egyértelmű.
Mindezekért tisztelettel kérem, hogy egyházmegyéjében rendelje el minden templomban június 4-én, csütörtökön 16:30-kor, hogy harangozzanak a trianoni békediktátumra emlékezve. Ennek szimbolikus ereje lenne, sokan felfigyelnének rá és erőt adna az elszakított országrészek magyarságának. Kérem, hogy mérlegelje ezt a kérést és értesítsen szíves döntéséről. Köszönöm szépen!
Budapest, 2020. május 17.
Kelemen Miklós,
a Trianon Társaság alapító tagja,
a Lovas István Társaság elnökségi tagja
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A társadalom részéről többen indítványozták, hogy június 4-én délután fél ötkor szólaljanak meg országszerte a harangok. Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
Az Erdélyi Református Egyházkerület körlevele a gyülekezetekhez
Kedves testvéreink!
Nyolc évvel ezelőtt – 2012. június 19-20-i ülésének zárónyilatkozatában – a Generális Konvent úgy határozott, hogy június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A Konvent a nyilatkozatban kérte a gyülekezeteket, hogy a presbitériumok döntése alapján harangozzanak május 22-én, a Magyar Református Egység Napján.
Egyházkerületünk a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának felhívásához csatlakozva, tisztelettel kéri, hogy május 22-én, a magyar reformátusok egységére, június 4-én pedig a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Május 22-én, pénteken – magyarországi idő szerint – délelőtt 10 órakor, illetve június 4-én, csütörtökön délután fél ötkor szólaltassák meg templomaik harangjait.
Hordozzuk imádságunkban Anyaszentegyházunkat, magyar nemzetünket, a teremtett világot!
Aláírja az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla és eladótanácsosa, Ballai Zoltán.
