Állításukat a Botoșani megyei Popăuți juhtenyésztési kutatóállomás szakemberei is alátámasztják, akik kiszámolták, hogy mennyibe kerül egy bárány három hónapig tartó gondozása, amíg eléri az ideális eladási súlyt. Figyelembe vették a tej és a takarmányok árát, illetve az egyéb kiadásokat is, és arra jutottak, hogy

Ha ehhez hozzáadjuk az áfát is, akkor a tenyésztők által igényelt 24 lejes árat kapjuk. A kutatóállomás szerint az ennél magasabb ár spekulációt, az alacsonyabb pedig veszteséget jelent a gazdák számára.

A kedvező időjárásnak köszönhetően a báránynevelési időszak idén korábban kezdődött, azonban a katolikus húsvét korai időpontja miatt kevesebb állat érte el a vágósúlyt, hiszen

Ezzel szemben az ortodox húsvét öt héttel későbbre, május 5-re esik, így addigra várhatóan nagyobb jószágok kerülhetnek a vásárlók kosarába.

A bárányoknak kis hányada kerül a hazai piacra

Hencs András, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosa érdeklődésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy

Véleménye szerint ez a mezőgazdasági támogatások késlekedésének, az egészségügyi óvintézkedéseknek és a legelőbérlés magas költségeinek tulajdonítható, ugyanakkor a sajt és az orda piaci értékesítése is egyre nehézkesebb a gazdák számára.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy az érvényes jogszabályok értelmében házilag csak családi fogyasztásra elegendő mennyiségben szabad bárányt vágni. Ha valaki magánszemélyként a piacon vagy a kereskedelemben szeretné értékesíteni a bárányhúst, engedélyezett vágóhídon kell levágatnia az állatot.

– közölte.

Megtudtuk, élősúlyban jelenleg 23–24 lejt fizetnek a bárány kilójáért Háromszéken, ami jelentős emelkedést jelent a tavalyi 17 lejes árhoz képest, így feltehetően a vágott bárány esetében is hasonló mértékű drágulás lesz tapasztalható.

Számos tényező hátráltatja a gazdákat

Kovács László 31 éve foglalkozik juhtenyésztéssel, jelenleg mintegy 600 állatot tart kézdioroszfalvi tanyáján. A helyszínen tett látogatásunk alkalmával elmondta,

Munkájukat ugyanakkor az évről-évre változó törvények, a legelőbérlés költségei és a gyakori hatósági ellenőrzések is nehezítik. „Az utánam jövő generáció már nem fogja ezt csinálni. Ez egy nagyon lekötött mesterség, 24 órából 24-et itt kell lenni” – fogalmazott. Hozzátette, a fiatalokat már nem igazán érdekli ez a szakma, munkásai idős emberek, az utánpótlás pedig nem biztosított.

A báránytartó gazda kifejtette, ő eladásra nem vágat le bárányt, ugyanis a piacon sok papírmunkával jár az értékesítése, de úgy érzi, hogy helyi szinten nem is lenne rá kereslet.

– magyarázta, hozzátéve, hogy emiatt egyre kevesebben és egyre kisebb létszámban tartanak juhot a környéken.

Reális az ár, de kevesen tudják megfizetni

Véleménye szerint az élő juh jelenlegi 23,5 lejes ára reálisnak mondható, az átlagfizetésből élőknek azonban jelentős anyagi terhet jelent 500–600 lejt kiadni egy tíz kiló körüli, levágott állatért. Elpanaszolta, a sajtot is nehezen tudják eladni, annak ellenére, hogy természetes és nem tartalmaz adalékanyagokat, mert az emberek inkább a finomabbnak tartott bolti termékeket választják.

A csernátoni Lukács Edit férjével közösen mintegy 200 jószágot tart. Ő arra panaszkodik, hogy egyre nehezebben találnak munkást az állatok mellé, így a munka oroszlánrésze a családra hárul. Több mint húsz éve foglalkoznak állattartással, és úgy látják, megéri az erre szánt idő és energia, de ehhez az is hozzájárul, hogy saját legelőjük van, így nem kell bérlésre költeniük.

Elmondása szerint idén kisebb az érdeklődés a bárányhús iránt, az igénylések függvényében mintegy 50 állatot fognak levágni, amelyeket otthon a háznál, illetve a kézdivásárhelyi piacon értékesítenek majd.

– vélekedett, hozzátéve, hogy a vásárlóknak várhatóan 45–50 lejt kell majd fizetniük egy kiló bárányhúsért.