Marosvásárhely, az egykori Albina tér, az alsó román templom nélkül
Fotó: Antal Erika
Képeslapokat küldözgettek egymásnak a 19. század végén, a 20. század elején azokról a helyekről, ahol üdültek, ahová üzleti útjuk vezetett, illetve ahová a hadsereg vezényelte őket. Mindenképpen azt tudatták az otthonmaradottakkal, hogy éppen hol járnak, mit látnak, ami más mint az otthonuk. Látókörük kitágult, tájékozottságuk a nagyvilágban nőtt. Az utókornak pedig régmúlt eseményekről, helyekről, intézményekről, épületekről tudósítanak ma is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában jelent meg néhány évvel ezelőtt ez a cikkünk, most pedig úgy döntöttünk, hogy a Székelyhon.ro olvasóival is megosztjuk.
2023. január 22., 12:402023. január 22., 12:40
A régi képeslapok lelőhelyei leginkább nagyvárosok antikváriumai, ócskapiacok, régiségvásárok és természetesen a megőrzött családi „levéltárak”.
az osztrák-magyar posta forgalmazásában, igazi világpremiert jelentettek és rohamos gyorsasággal terjedtek el Európa-szerte. Tömegárunak számítottak, néhány fillérbe kerültek csupán és nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század fordulóján, főleg a fiatalok körében.
Elöl, a fotók alá írták a szöveget az első időben
Fotó: Antal Erika
Az utazásokhoz kötött képeslapokkal, amelyek egy-egy tájat, várost ábrázoltak, azt kívánták jelezni, hogy küldőik kitörtek a megszokottból, útra keltek, világot láttak – vagyis, amit ma üzenünk a Facebookon, az elődeink a képes levelezőlapokkal adták tudtára hozzátartozóiknak: hogy milyen messze távolodtak el az otthontól, milyen érdekes helyeken járnak, s hogy mi jár a fejükben mindeközben. A felvételen volt mindig a lényeg, annál is inkább, mert kis szabad írófelületük miatt nem voltak alkalmasak fontos, életbevágó közlésekre, sokkal inkább könnyed, humoros, büszkélkedő, felvágós üzenetek tolmácsolására.
Képeslapot küldtek egymásnak elsősorban azokról, a már akkor is divatos helyeknek számító nagyvárosokból, amelyeket turisták sokasága keresett fel: Velencéből, Párizsból, Rómából, Firenzéből.
Az egykori cukorgyár Marosvásárhelyen. Ritkán fotóztak ipari létesítményeket. Ez is emlék ma már
Fotó: Antal Erika
A „boldog békeidőknek” nevezett időszakban, amikor Erdélyben is megindult a polgáriasodás eredményeként egyfajta fürdőkultusz, és pihenni kezdtek járni az emberek, elsősorban a jobb körülmények között élő kereskedők, iparosok, értelmiségiek keresték fel az erdélyi fürdőtelepüléseket, majd képeslapokat is küldtek a szebbnél szebb villák, nyaralók, éttermek, parkok, pavilonok „társaságából”.
Egészen 1903-ig a képeslapoknak a hátoldalán csak a címzés volt található, az első oldalon, a kép alá írhattak pár szót. Ekkor megfordították a képeslap írófelületét, kettéosztották az addig címzésre használt üres oldalt és a bal felére a szöveg, a jobb felére került a címzés, amivel az ábra, a felvétel megnövekedett.
Ma az orvosi egyetem, akkor kadétiskolának épült
Fotó: Antal Erika
A gyűjtők elsősorban a helyi lapokat, nevezetességeket keresik, ezzel maguk is várostörténészekké, az épített örökség őrzőivé válnak. Ám ezek megszerzése ma már meglehetősen körülményes, ugyanis
Szinte azt mondhatni, kész csoda, hogy egy-két példány teljes épségben őrződött meg valamelyik régi doboz alján. A képeslapok közül az ér a gyűjtő szemében a legtöbbet, amely ép, írott, postai pecséttel van ellátva és díjjegyes, vagyis felbélyegzett.
A Városháza, a Kultúrpalota nélkül. Kis patak csordogált előtte, de ki emlékszik ma már arra?
Fotó: Antal Erika
Ugyancsak értékemelő tényező a lapok ritkasága, ha nagyon kevés példány maradt fenn belőle, ha valamilyen okból a cenzúra megsemmisítette a zömét, ha a lapot cenzúrázták vagy felülnyomták. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy a képeslapforgalmazók nyakán maradt nagyobb tétel, időközben azonban változott az uralom, megtörtént az impériumváltás, ezért például
Érdekes, amikor az utca, a tér neve jobbról még magyar nevet visel, balról viszont az éppen hatalomra jutott általi elnevezést.
Tusnádfürdői emlék
Fotó: Antal Erika
Egy képeslap például Párizsból 1907-ben két nap alatt érkezett meg a Székelyföldre. A postai bélyegző árulkodik erről, ugyanis a század elejétől már pontosan jelezték azt az időpontot, amikor a postai alkalmazott kezébe került a feladott lap és azt is, amikor megérkezett a címzett helységbe, és a postai kézbesítőnek átadták a lapot.
Ipari csarnok a mai Dózsa György utcában
Fotó: Antal Erika
A képeslapokat rendszerint elolvasás után a tükör rámájába tűzték, a szentképek, családi fotók mellé tették, hetekig, hónapokig őrizték, aztán játékszer lett vagy eltették emléktárgynak a szekrényfiókba. Éppúgy mint egy levél, okirat vagy egy korabeli tárgy, a képeslap minőségéből, színéből, méreteiből is lehet következtetni a küldés körülményeire és az időszakra, amelyben forgalomba került, bár a képeslap leginkább a 19. század végének és a 20. század első felének a jellegzetes dokumentuma, emléke.
Ilyen főúri kinézete volt egykor a mai Előpataknak
Fotó: Antal Erika
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Csíkszereda főutcáján nem kellett még a gépkocsiforgalmat elterelni
Fotó: Antal Erika
Hajdanában ilyen elegánsan jártak Csíkszépvízen az emberek
Fotó: Antal Erika
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Szent György Napok irodalmi eseményeinek sorába illeszkedve hétfőn este közönségtalálkozót tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban: egy házaspár, két közkedvelt alkotó rajongói töltötték meg a padsorokat.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.
Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.
A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a 20 százalékot a létszámhiány.
szóljon hozzá!