Budapest 1956 októberében. A 64 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét
Fotó: MTI Fotóbank
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.
2020. október 23., 11:312020. október 23., 11:31
2020. október 23., 13:032020. október 23., 13:03
A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.
A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását.
Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott.
Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.
A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.
Az 1956-os események számos áldozatot követeltek.
19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.
A terápiás célokra használt gyógyvizek kitermelése után járó illetékek 80 százaléka is a helyi és megyei önkormányzatoknál marad, amelyet ezentúl a helyi közösségek fejlesztésére fordíthatnak.
Tavaly 1,958 millió külföldi turista szállt meg a romániai kollektív szálláshelyeken, és összesen 5,239 milliárd lejt, fejenként 2674,8 lejt költöttek – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Rossz időre figyelmeztető előrejelzést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Döntő házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a tervezetet, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Első törvényhozási fórumként elfogadta hétfőn a szenátus a 2005/248-as törvényt módosító tervezetet, amelynek értelmében az ideiglenes útlevelet csak sürgősségi helyzetekben állítják ki.
Marcel Ciolacu vasárnap este bejelentette, hogy Romána területén lesz a legmodernebb lőszergyár, amelyben az Európai Unió is partner lesz.
Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradóra a moszkvai választási központban.
Zárónapjához érkezett vasárnap az elnökválasztás Oroszországban, az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor már bezártak az orosz Távol-Keleten.
Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki Orbán Viktor pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen.
Augusztus 20. Magyarország, március 15. a nemzet születésnapja, az az ünnep, amely a legközelebb áll a magyar emberek szívéhez – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, Dombóváron.
szóljon hozzá!