2010. december 22., 10:392010. december 22., 10:39
Ráadásul a karácsony és az újesztendő köszöntése még a középkor első szakaszában is egybeesett, a kölcsönös ajándékozás pedig azóta is tovább él, hogy a negyedik században végleg eldőlt: a karácsony tulajdonképpen Jézus Krisztus, vagyis a Megváltó születésének ünnepe. Ez volna a lényege tehát – ha az ajándékozás mértékkel kíséri.
Az Istent tagadó, illetve merkantilista legújabbkori társadalmakban a kereszténység eme legfelemelőbb ünnepének azonban más értelmet is igyekeztek adni. Hol télifa-ünnepélyként, hol a szeretet ünnepeként rögzült a köztudatban, s amilyen kapzsi az ember, azonmód ki is találta, hogy sok pénzt lehet csinálni belőle.
Ha megkérdeznének, elmondanám: attól félek, hogy a karácsonyt egyre inkább pénzben méri a világ, e szent ünnep pedig fogyasztási lázzá silányul. Attól, hogy a szeretetünk mércéje már nem a parolára nyújtott kéz, már nem az ölelésre tárt kar és lélek, már nem a keresztény mivoltunkban való hit – mert a nagy hajszában ezekről megfeledkezünk –, hanem enyhe túlzással a láncostól megvásárolt toronyóra vagy a gyermeknek megvásárolt sokadik felesleges kacat.
És attól félek, hogy a karácsony mércéje a roskadásig terített asztal s a napokon át vedelt és zabált minden, mi szem-szájnak ingere. Valamint attól, hogy nem vesszük észre: minő harácsolás zajlik a zsebünkre, miközben a méregdrága, luxus közeli cikkek és az olcsó bóvlik hamis ragyogásától nem látjuk az ünnep lényegét. Amiből – a januárra kiürült pénztárcánkon kívül – mi marad?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok