Nehezen hihető, hogy az áfacsökkentés eléri eredeti célját, a malom- és sütőiparban tetten érhető feketekereskedelem kifehérítését.
2013. augusztus 18., 19:122013. augusztus 18., 19:12
Egy adócsaló 24 és kilenc százalékos áfa esetében is adócsaló – nyilatkozta egy bukaresti adóügyi szakértő annak kapcsán, hogy szeptember elsejétől tizenöt százalékkal csökken az áruforgalmi adó a kenyér előállítását érintő teljes termékláncon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hosszas „puhítása\" után beharangozott intézkedés várható hatásai kapcsán alaposan megoszlanak a vélemények az érintettek, szakértők körében.
A kormány tagjai – a tavalyi választási kampányban tett ígéretük teljesítévésel döngetve a mellüket – elsősorban az évente több mint 300 millió eurós kárt okozó feketegazdaság visszaszorítását remélik a lépéstől, az ágazatban tevékenykedők szerint azonban az adócsalók elleni hatékony fellépés nélkül a lépés nem hoz eredményeket.
A hazai bevásárlóközpontok máris az áfalefaragás mértékével egyenértékű, 15 százalékos csökkenést ígérnek a sütőipari termékek esetében, ami érthető, hiszen a nagy áruházláncok várhatóan majd más árucikkek forgalmának emelkedésével pótolják a kiesést az olcsóbb kenyérrel becsalogatott vásárlók révén.
Viszont a feketekereskedelem elleni harc tűnik a legkeményebb diónak a hatóságok számára. Romániában – amely Bulgária után a második helyen áll az EU-ban az árnyékgazdaság aránya tekintetében – mindössze az elfogyasztott péktermékek alig negyede után adóznak, a tavaly előállított 3,44 millió tonna lisztből és kenyérből csupán 1,47 millió tonnát értékesítettek legálisan.
Tehát az áfacsökkentés önmagában nem fogja kifehéríteni a sütő- és malomipari feketegazdaságot, az adócsalás visszaszorításához elengedhetetlen az illegálisan működő, a tisztességesen adózó pékségeket ellehetetlenítő sütődék felszámolása.
Ehhez hatékony adóhatóságra van szükség, csakhogy a még papíron létező régióátrajzolás keretében máris nekiláttak a pénzügyi igazgatóságok átszervezésének, ami az intézményeken belül káoszt, a dolgozók körében pedig tiltakozást eredményezett. Márpedig egy több sebből vérző adóhatóságtól képtelenség elvárni a nemzeti sportnak számító adócsalás megfékezését, így borítékolni lehet, hogy Bukarest jövőre önszántából fog visszatérni a 24 százalékos kenyéráfára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!