2013. február 21., 05:552013. február 21., 05:55
Élményekben nincs hiány, amint elmondták, a verseny résztvevőiként sokkal többet láttak Afrikából, mintha egy turistaútra fizettek volna be. Az egyik leghosszabbként és legnehezebbként számon tartott versenyt a 25., illetve 26. helyen fejezték be, de az eredménynél fontosabbnak tartják, hogy belepillanthattak a sivatagi arab országok és a Fekete-Afrika egy részén élők életébe.
A hat gyergyószentmiklósi ralis, azaz Lukács Lehel, Zsigmond Attila, Kastal László, Benedek Tibor, Sándor Pongrác és Páll László közül az első négy kedden sajtótájékoztatón számolt be az élményekről. Kifejtették, a rali fontos célja az adományozás, a szegény afrikai közösségek segítése is. Így mind a 142 induló vitt magával adományokat, a gyergyóiak 15 000 lej értékű segélycsomagot, benne gyógyszerektől a tanszerig sok mindent – ezt útközben eldugottabb falvakban osztották szét.
Szándékosan inkább kisebb értékű adományokat adtak át egy-egy helyszínen, hiszen mint elmondták, jellemző, hogy a segélyek felét, nagyobb részét a helyi „kiskirályok” sajátjuknak tekintik, a valóban rászorulókhoz nem jut el, az emiatt felháborodó tömeg pedig nekitámad a jó szándékú segélyhozónak. Erre ezúttal is volt példa, egy településről az adományosztásból padlógázzal kellett menekülniük az adakozó ralisoknak, mert bozótvágó késsel, kövekkel támadtak rájuk a helyi lakosok.
Nagyobb városokban segélyt osztogatni egyenlő az öngyilkossággal. Amint a gyergyóiak elmesélték, igazából nem kerültek életveszélyes helyzetbe az afrikai kaland során. Kivétel talán, hogy Bissau városában egy karnevál kellős közepébe „csöppentek”, ahol ezrek foglalták el az utcákat, és ott kellett áthajtaniuk. Amint Lukács Lehel elmondta, akkor tényleg féltek, hogy mi történik, ha nekik támad a tömeg. Végül azonban gond nélkül sikerült kikeveredniük ebből.
Azt is elmesélték, hogy hatalmasak a különbségek az afrikai országok között fejlettség, életszínvonal tekintetében. Északon Marokkó fejlettségét jelzi, hogy kétezer kilométeren át autópályán jöhettek hazafelé, délebbre azonban egyre kevesebb jelét látni a fejlődésnek. Mauritániában vagy Bissau-Guineában leírhatatlan állapotok uralkodnak, szemét, állatok tetemei láthatók mindenhol a városokban, és a legmélyebb szegénységben élnek az emberek. Ennek ellenére az országok kormányai a biztonságukra nem sajnálják a pénzt, a városok bejáratainál fegyveres ellenőrzési pontokon alaposan ellenőriznek minden utast. Jóindulatukat hasznos megvásárolni, a baksist kérik is.
Az egyik országhatáron például a határőr tucatnyi ralist tartóztatott fel, kijelentve, hogy amíg nem kapja meg az általa kért pénzt, addig senki nem megy át a szomszédos országba. Végül több nagykövetség fellépése nyomán nyílt meg a sorompó.
Az emberek életvitelét általában kontrasztok jellemzik, érdekes látvány volt például a sivatagban egy szamáron ülő és mobiltelefonon beszélő arab. Mauritániában azonban a ralisok nem tudtak telefonálni, a helyi hatóság korszerű technikával árnyékolta le a műholdas telefon elől a térerőt. Erre van pénz a világ egyik legszegényebb országában.
A gyergyói versenyzők célja volt, hogy emléket is hagyjanak maguk után. Két kopjafát vittek magukkal, az egyiket a Ráktérítő vonalán állították fel a turisták által kedvelt helyen, hogy minél többen láthassák, és hogy az emlék is hirdesse, a székelyek barátsággal tekintenek Afrika népeire. A másik kopjafát Bissauban szerették volna felállítani, de erre esély sem volt. A tömeg segélyekre számítva valószínűleg darabokra szedte volna a teherautót, amellyel szállították, ha köztéren kinyitották volna. Így egy helyi szervezet tagjai vállalták, hogy később felállítják a székelyek kopjafáját.
A székely zászló azonban végig ott lobogott a két gyergyói terepjárón Csíksomlyótól Bissauig és haza Gyergyószentmiklósig. A zászló senkit nem zavart egész úton, mindöszsze egy marokkói határőr kérdezett rá, hogy mi az. A mieink előbb megpróbálták elmagyarázni, hogy kik is a székelyek, akik Romániában élnek, de nem románok. Ennek a megértetése nehéznek bizonyult, így rövidre zárták a magyarázkodást, azzal, hogy ez egy futballklub zászlaja. Ezzel mehettek is tovább.
A ralisok megemlítették a természeti látványosságokat, a sivatagot, a szavannát, a látott állatfajtákat, a különböző törzsekkel való találkozásokat. Leszögezték, többet láttak Afrikából, mintha turistaútra fizettek volna be, hiszen számos, európaiak által ritkán látogatott helyen is jártak. Az út során Zsigmond Attila több mint tízórányi anyagot forgatott, interjúk készültek. Ebből egyórás film készül hamarosan, amelyből részletesebben is megismerhető az afrikai kaland.
Gergely Imre
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.