A magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a nyugat-szibériai hanti és manysi népcsoport tagjai közül is ellátogattak Kolozsvárra a hét végén szervezett Finnugor Írók Szövetségének kongresszusára.

Magyarországi és erdélyi előadók fellépése, számos kulturális és szórakoztató esemény várja az immár harmincadik alkalommal szervezendő kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom résztvevőit. A háromszéki város ünnepe szerdán kezdődik és vasárnapig tart.

Egy méltatlanul elfeledett szobrászművész, Kolozsvári Szeszák Ferenc (1881–1919) életművének jelentőségére hívta fel a hétvégén a figyelmet a Házsongárd Alapítvány a Kolozsvári Magyar Napokon.

„A művésznek az a dolga, hogy olyasmit is szállítson, ami nem megmagyarázható” – mondta Száraz Miklós György magyarországi író a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett hétvégi író-olvasó találkozón. 

Nagyváradon és több Bihar megyei településen is megcsodálhatták az érdeklődők szerdán az 50. Debreceni Virágkarnevál néhány virágkocsiját. Többek közt a Szent László legendáját, a Szent Koronát és a régió jellegzetességeit ábrázolják a virágszobrok.

A környezettudatosságot helyezik előtérbe a fesztivál ideje alatt a Szatmárnémetiben tegnap kezdődött, vasárnapig tartó Partiumi Magyar Napok szervezői, akik meg akarják mutatni, hogy igenis létezik a környezetkímélő, ugyanakkor minőségi szórakozás.

Milyen volt az egyházak és az államhatalom viszonya a kommunizmus évtizedeiben? Hogyan maradtak meg a gyülekezetek, miközben a hatalom el akarta lehetetleníteni azok működését, összetartó kohézióját?

Hazatérnek az elvándoroltak, összesereglenek a kulturális programkavalkádra kíváncsiak, az újra meg újra megismétlődő találkozások, viszontlátások reményében megélénkül a gyalogosforgalom a belvárosi utcákon-tereken: ilyenek a magyarság évről évre ismétlődő ünnepei.

A száz éve elhunyt Ady Endre szellemi hagyatékát, életpályájának főbb állomásait villantja fel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Látva lássanak című vándorkiállítása, amely a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt vasárnap délután.

A nyelvi és formai bravúrokban tobzódó Kányádi-művek saját magukat predesztinálják zenére – vallja Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész, aki Szép András zongoristával közösen mutatja be A néma hang, amit ki kell ejtenünk című verses-zenés előadását a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Kortárs írók, költők a kincses városhoz kötődő írásait tartalmazza a Kolozsváros – Irodalmi kalauz című kötet, amely nemrég látott napvilágot a Jelenkor Kiadónál. A könyv szerkesztőivel, Balázs Imre Józseffel és Daray Erzsébettel, valamint illusztrátorával, Bartos-Elekes Zsomborral beszélgettünk.

Valószínűleg akadnak, akik emlékeznek jó néhány gyerekgeneráció kedvenc meséjére, A kesztyű lakóira a Mosó Masa mosodája című, immár több mint ötven éve napvilágot látott, sok kiadást megért, narancssárga fedelű könyvből.

A diktatúra idején nagy volt az igény a színházra, a magyar beszédre, és a maga módján az egykori kolozsvári Stúdió Színpad is hozzájárult megmaradásunkhoz – vallja Nánó Csaba újságíró, akinek több kötete látott napvilágot az erdélyi színjátszásról.

 A különleges előadás, amelyet pár nap múlva mutatnak be a Tisza-parti városban, majd ősszel Sepsiszentgyörgyön, erőpróbát jelent, de készen állnak rá – mondta el a Krónika megkeresésére Bocsárdi László.

Miközben a hazai fiatalok tekintélyes hányada fogja a vándorbotot, és külföldön próbál szerencsét, történt, hogy tizenkét évnyi olaszországi, franciaországi munka után hazatért szülővárosába egy, a nyugat-európai országokban sofőrként dolgozó férfi.

A kisebbségi diákok lehetséges hátrányos megkülönböztetésére világított rá a nép ügyvédje. Renate Weber felszólította az oktatási minisztériumot, módosítsa azt a rendeletet, miszerint az egyetemi felvételin külön ellenőrizhetik például a magyar diákok romántudását.

Több mint ötezren látogatták meg egy év alatt a kolozsvári Vallásszabadság Házát, amelyet tavaly ilyenkor avatott fel a Magyar Unitárius Egyház.