Hiányozni fog az iskolák, végzősök életéből a ballagás, amely a járványhelyzet miatt idén elmarad. Lapunk megkeresésére pedagógusok, tizenkettedikesek és szülők úgy nyilatkoztak: az ünnepélyes közösségi élményt semmivel sem lehet pótolni.
Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac nagyon lassan reagál a gazdasági válságra: bár az emberek vennének lakásokat, a tulajdonosok ragaszkodnak a régi árakhoz, és nem adják el ingatlanjaikat. Ugyanakkor az albérletárak valamelyest visszaestek.
Előadóterem, galéria, stúdióterem is lesz abban az új nagyváradi kultúrházban, amelynek munkálatait ezen a héten kezdik el. A kulturális központot a város Váradvelence elnevezésű részén létesíti a Bihar Megyei Tanács és a Várad kulturális folyóirat – mondta el a Krónikának Szűcs László.
A kiegyezés után szerte a Kárpát-medencében számos köztéri szobor, emlékmű született, amelyeket a trianoni döntést követően elpusztítottak. Ezekről a határon túli, immár nem látható magyar műemlékekről indított sorozatot az Országos Széchényi Könyvtár blogja.
Erdélyi templomokban, például Kolozsváron és Brassóban is láthatók régi falképek, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek.
Korábban nem érzékelt módon megnőtt, és legitimmé vált a nyomkövető technológiák szerepe a koronavírus elleni küzdelem során, azonban az effajta felügyeleti rendszerek komoly kockázatokat is jelentenek – hívta fel a figyelmet a 10. Szociológus Napokon Péter László szociológus, egyetemi oktató.
A korlátozások immár sokadik hetében, amikor úgy tűnik, több európai ország – köztük Románia is – elkezdte a fokozatos lazítást, egyre inkább körvonalazódni látszik, hogy a globális vírusjárvány milyen szempontokból hozott eleddig példátlan léptékű rendkívüli állapotot a világba.
Bár a járványhelyzet miatt nem lehetnek derűlűtóak egyelőre a színháziak, tartják a kapcsolatot nézőikkel. Összeállításunkban Bessenyei Gedő István, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, valamint Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaszínház vezetője beszélt a kilátásokról.
Új kulturális és szabadidőközpont készül el Kézdivásárhelyen 2023 novemberére – erre írta alá a finanszírozási szerződést Bokor Tibor polgármester – jelentette be a háromszéki város önkormányzata. A két projektet az Európai Unió támogatja, összértékük több mint 30 millió lej.
Semmi nem ad okot derűlátásra, hiszen bizonytalan a járvány miatt a színházak helyzete anyagi szempontból, valamint azért is, mert nem tudni, mikor nyithatják újra a kapuikat az intézmények. A korábbi produkciók online közvetítésének sikere van, de semmi sem pótolhatja az élő, eleven színházi élményt – mondták el a Krónik
Sok szülő számára okoz gondot, hogy nincsen akire hagynia az óvodás, elemista gyerekeket, mivel őszig biztosan zárva lesznek a tanintézetek és a járvány miatt veszélyeztetett korosztályba tartozó nagyszülők sem segíthetnek.
„Ma sokan azt hiszik, a tánc a szórakozás eszköze, vagy ami még rosszabb: a szórakoztatásé. És ilyenképpen ebben a világjárványos, gazdasági válságos, otthonainkba húzódva a jövő miatt aggódó időkben azt gondoljuk, ebben a táncnak nincs helye, nincs szerepe. Pedig nagyonis van”.
Számos németországi munkaadó visszaél azzal, hogy a külföldi idénymunkások tulajdonképpen hozzájuk vannak kötve a mostani járványügyi helyzetben – állapította meg a Krónikának Sepsi Szabolcs, a Faire Mobilität szakszervezeti tanácsadó iroda dortmundi munkatársa.
„Célunk az volt, hogy a Kolozsvárt ért 1944. június 2-ai bombatámadásról szóló kötet intő jelként szolgáljon az utókor számára. A túlélők emlékeinek rögzítése mellett megpróbáltam áttekinteni az elérhető levéltári forrásokat, dokumentumokat, fényképeket, hiszen mindezeket rögzíteni ke
Kevesebb nézővel, több szabadtéri és kevesebb zárt termi vetítéssel, kisebb költségvetéssel, de szeretnék idén is megtartani az eredetileg május 29. és június 7. közti időszakra tervezett, majd a járványhelyzet miatt elhalasztott szemlét – nyilatkozta a román sajtónak Tudor Giurgiu filmrendező.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet is új kihívások elé állította a koronavírus megjelenése és terjedése miatt bevezetett rendkívüli állapot, ám a Krónikának nyilatkozó rektorok szerint a magyar felsőoktatási intézmények, az oktatók és a hallgatók egyaránt megbirkó
Az irodalmon keresztül az önismerethez és a lelki egészséghez is könnyebb út vezethet, az irodalomterápia pedig javíthatja a kommunikációt, növelheti az empátiát, a sajátunktól eltérő nézőpontok és vélemények elfogadását, erősítheti az összetartozást, a közösségi érzést is.
A jelenlegi járványhelyzetben fontos lenne a már-már lelki terrornak nevezhető félelemkeltés minél előbbi oldása, valamint a pragmatikus és hozzáértő kommunikáció a lakosság felé – mondta el a Krónikának Turóczi Ildikó, szabadpraxissal rendelkező független orvos.