Megmutatnák a megújuló kolozsvári Szent Mihály-templomot
Befejezik a tél folyamán a kolozsvári Szent Mihály-templom nyugati homlokzatának külső restaurálását, de a belső munkálatokkal is terv szerint halad a kivitelező, mely nyilvános bejárást is szervezne. Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános szerint a templom mellett a közösségnek is meg kell újulnia.
A téli időjárás ellenére a tervek szerint halad Kolozsvár fő ékességének, a Szent Mihály római katolikus templomnak a restaurálása – közölte a Krónikával Ilyés Szabolcs, az európai uniós támogatással megvalósuló felújítást menedzselő Regioconsult cég igazgatója. Jelenleg a nyugati homlokzat külső kőrestaurálása zajlik, mellyel a tél folyamán elkészül a kivitelező. Ez a leggazdagabban díszített része a templomnak, itt található a legtöbb kőfaragvány, és az épület egyik legjelentősebb ékessége, a jelenleg főbejáratként használt nyugati kapu a Szent Mihály-szoborral.
A téli időjárás nem segíti a munkát, de a tervezési szakaszban számoltak ezzel, így ebben az időszakban a kivitelező olyan munkálatokra fókuszál, melyek a hideg, nedves idő ellenére is elvégezhetők.
Az időjárás elsősorban a templom külső kőrestaurálási munkálatait nehezíti meg, így a belső munkálatokra összpontosítanak, ahol reményeik szerint sikerül látványos eredményeket elérni.
Tavaszig elkészülnek a nyugati homlokzat kőrestaurálási munkálataival, így az elkövetkező időszakban tovább költöztethetik az állványokat. „A kőrestaurálás az előzetes becsléseket meghaladó munkálatokat igényelt, de reményeink szerint a következő fázisokban a kivitelezők is hatékonyabban tudnak majd dolgozni a nyugati homlokzat tapasztalatai alapján” – részletezte lapunknak a Regioconsult vezetője.
A belső munkálatokról megtudtuk: a belső tér kiürítése megtörtént, jelenleg a padok restaurálásának megfelelő módozatait és ütemezését tervezik a szakemberek. Ezzel párhuzamosan a belső restaurálási munkálatokkal is haladnak, de számításaik szerint a tavasz beálltával itt is gyorsabb munkatempóban dolgozhatnak.
„A templom kőelemeinek felújítása a vártnál nehezebb feladatokat rótt a restaurátorokra, a vártnál rosszabb állapotban vannak bizonyos elemek, ezért számos sík kőfelület restaurálására is szükség van, de áthidalhatatlan problémákkal nem találkoztunk” – mondta Ilyés Szabolcs. Hozzátette, bár az utóbbi időben ismeretlen, műemlékvédelmi szempontból jelentős felfedezésekre nem volt példa, a szakma számára folyamatosan derül fény érdekességekre. Az év első felében a nyilvánosságnak is terveznek egy templombejárást, amikor részletesen bemutatnák a felújítási munkálatokat, az érdekesnek tűnő felfedezéseket.
„Az Úristen olyan csapatokat rendelt ide, akik ezt tényleg szívügyüknek érezték” – jellemezte a Szent Mihály-templom restaurálási munkálatait a Krónikának Kémenes Lóránt Zoltán kolozs-dobokai főesperes.
A Szent Mihály-templom plébánosa szerint a munkálatok ütemterv szerint haladnak, ami ekkora beruházás esetében nagy dolog, és bízik abban, hogy a maradék hiányosságokra is megkerülnek a források.
„Csak ne adjuk fel! Ne mondjuk azt, hogy túl nagy falat!” – mondta arra utalva, hogy ekkora munkálatnál a hívek bizalomteljes hozzáállása is fontos. Hangsúlyozta, a restaurálás alatt igyekeznek a jelenlétre koncentrálni, és alázattal viszonyulni a szakemberek véleményéhez. „Nem akarunk túlzásokba esni, de azt sem szeretnénk, hogy két év múlva elkezdjen potyogni minden” – fogalmazott.
Kémenes Lóránt Zoltán szerint a Szent Mihály-templom restaurálása során nem az a cél, hogy a felújítást követően pillanatnyilag minden csillogjon-villogjon.
– fogalmazott a főesperes.
Noha az általános állagmegőrzési munkálatokra csak 50–60 évente kell sort keríteni, a plébános szerint fontos, hogy utána ne hagyják újabb 60 évig érintetlenül a templomot. „Mernünk kell életben tartani, ugyanakkor számolni azzal, hogy ez csak kő. Igaz, hogy imával teleitatott kő, de kő. El ne párologjon belőle, töltsük meg újra imával ezeket a köveket, és belül magunkat – utalt a restaurálási folyamat utáni időszakra a főesperes. – Meghívást kapunk arra, hogy megújult, élő, aktív emberként váljunk részeseivé ennek a templomnak, ennek a közösségnek, felekezetre való tekintet nélkül. Mert ez Erdély összmagyarságának központi helye a gyulafehérvári székesegyházzal, a brassói Fekete templommal, a Farkas utcai templommal, a csíksomlyói bazilikával együtt. Ezek a mi tereink, becsüljük meg őket” – fogalmazott Kémenes Lóránt Zoltán.
Mint arról beszámoltunk, Kolozsvár és egyben Erdély egyik legjelentősebb műemlék templomának restaurálási munkálatai több mint egy éve kezdődtek el, az istenházát tavaly, a szeptember 29-ei Szent Mihály-búcsút követően a hívek előtt is bezárták. A Regionális Operatív Program (POR) keretében megvalósuló beruházás támogatási szerződését két évvel ezelőtt írta alá az azóta elhunyt Kovács Sándor plébános-esperes az északnyugati regionális fejlesztési ügynökséggel. Eszerint a műemlék helyreállítása közel 5 millió euróból, 22 millió lejből valósul meg, amiből 18 millió lej a vissza nem térítendő uniós finanszírozás. A szerződés értelmében a kivitelező szegedi Kész Zrt.-nek négy év alatt kell elkészülnie a nagy volumenű munkával, de a plébánia képviselői azt szeretnék, ha már 2021 decemberére megújulna az istenháza.