A ditrói ügy bárhol megeshetett volna – Vladimir Ionaș szociológus szerint kampánytémává válhat az eset

Pataky István • 2020. február 07., 14:16

Vladimir Ionaş szociológus szerint a Gyergyóditró lakosságának etnikai hovatartozásában keresendő annak oka, hogy ekkora visszhangot kapott a Hargita megyei településen kirobbant konfliktus. 

Kapcsoltak. A ditrói ügyre lecsapott a bukaresti média • Fotó: Beliczay László

A ditrói pékség által alkalmazott Srí Lanka-i vendégmunkások ügyét felhasználják majd a soron következő választási kampányban, méghozzá nacionalista éllel – véli Vladimir Ionaş szociológus. Az Avangarde közvélemény-kutató cég szakértőjét arról kérdeztük, hogy milyen következményei lehetnek társadalmi, politikai szinten az óriási nyilvánosságot kapott esetnek.

A ditrói történet azonnali visszhangja rendkívül nagy volt. Ennek oka elsősorban a Hargita megyei település lakosságának etnikai hovatartozásában keresendő. Sajnos újra azt tapasztalhatjuk, hogy egy etnikai vonatkozású eset kampánytémává válik. Ez aggodalomra ad okot, akárcsak az úzvölgyi katonai temető körüli botrány felmelegítése”

– fogalmazott a Krónikának a szociológus. Szerinte a ditrói eset bárhol megtörténhetett volna Romániában. Ezt igazolják azok a sajtó-összeállítások is, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg a ditróihoz hasonló történésekről az ország különböző vidékein. Mégis csak a Hargi­ta megyei faluban történtek kaptak nagy nyilvánosságot, nyilvánvalóan a település lakóinak nemzetisége miatt – tette hozzá.

A térség zártságát, elszigeteltségét, a média szerepét taglaló vitákon túl – véleményem szerint – két személy konkrétan felelős azért, hogy a ditrói ügy ennyire elfajult, kiterebélyesedett. Ők a falu polgármestere és a helyi pap. Nekik éppenséggel az a kötelességük, hogy próbálják meg nevelni, a helyes útra terelni a közösséget. Az ő reagálásaik a kialakult helyzetre siralmasak voltak”

– fogalmazott Vladimir Ionaş.

A ditrói ügy apropóján a szociológus néhány nappal ezelőtt Facebook-oldalán posztolt egy négy évvel ezelőtti, svájci esetről szóló hírt. 2016-ban egy Zürich melletti falu népszavazáson döntött, hogy nem hajlandó befogadni a Svájc által a falura előírt tíz menekültet. Oberwil-Lieli polgármestere közölte: a település inkább kifizeti a kétszázezer eurós bírságot az államnak.