Pontoznák a britek a külföldi munkavállalókat – az erdélyi magyaroknak jobban megéri az anyaországban munkát vállalni

Nagy-Britannia számára az Európai Unióból való kilépés után is fontos, hogy megfelelő számban érkezzenek munkavállalók a szigetországba, de a tartózkodási feltételeket jobban fogják szabályozni. London leginkább a magasan képzett külföldieket  részesítené előnyben. 

Hosszú várakozás után, január 31-én az Egyesült Királyság otthagyta az Európai Unió jogalkotását, politikai intézményrendszerét. Ugyanakkor a Brexit folyamata még messze nem zárult le, elkezdődött ugyanis a tényleges tárgyalásokról szóló, úgynevezett átmeneti időszak, amely a tervek szerint 2020. december 31-éig tart. Deák Dániel, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiak, ezen belül sok erdélyi magyar helyzetével kapcsolatban a Krónikának elmondta:

az elkövetkezendő tizenegy hónapban egy átlag britnek vagy uniós állampolgárnak még nem tűnhet fel, hogy a szigetország hivatalosan már nem tagja az Európai Uniónak, hiszen ugyanazok a jogszabályok lesznek érvényben, mint a kilépést megelőzően. A várakozások szerint ez az időszak jelentősen ki is fog tolódni.

„Ezt követően azonban már a brit kormány és az Unió által közösen rögzített feltételek szerint folytatódik tovább az együttműködés, így az elkövetkezendő hónapok tárgyalásainak kiemelt jelentősége lesz. Azok ugyanis több évtizedre eldönthetik az Európai Unió és Nagy-Britannia politikai és gazdasági kapcsolatát, és azt, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók milyen feltételekkel vállalhatnak majd munkát az Egyesült Királyságban” – fogalmazott az elemző.

Deák Dániel szerint a britek számára fontos, hogy továbbra is megfelelő számban érkezzenek munkavállalók hozzájuk, azonban sokkal jobban kívánják szabályozni, ki milyen feltételekkel tartózkodhat az országban. „A brit kormány törekvése alapján olyan pontozásos rendszert alakítanának ki, mint ami Ausztráliában is működik. Ez életkor, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, iskolai végzettség és számos egyéb szempont alapján pontozza a vízumért folyamodókat, és bírálja el a kérelmüket. Ez a törekvés jól jelzi, hogy a brit kormány leginkább a magasan képzett külföldi munkavállalókat igyekszik előnyben részesíteni, mint például az orvosokat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az alacsonyabb végzettséget igénylő ágazatokban dolgozók nem maradhatnak Nagy-Britanniában, de az mindenképpen várható, hogy kevesebb ilyen személy kap majd tartózkodási engedélyt” – hangsúlyozta a szakértő.

Várható-e Nagy-Britannia vonz­erejének csökkenése a kelet-európai munkavállalók körében? – kérdeztük Deák Dánielt. Válaszában arra emlékeztetett, hogy a térségbeli országok állampolgárainak kivándorlása az utóbbi időszakban csökkent vagy megállt, sőt Magyarország esetében már többen érkeznek vissza, mint ahányan kivándorolnak. „Ez főként annak köszönhető, hogy ebben a régióban az elmúlt években jelentősen nőttek a fizetések, gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, munkaerőhiány jelent meg számos területen. Ami azt eredményezi, hogy

az alacsony szakképzettséget igénylő állásokba már nem éri meg kimenni külföldre dolgozni, hiszen nagyjából ugyanazokat a béreket kapják meg a kelet-közép-európai régióban is, miközben az árak, a lakhatási költségek alacsonyabbak.

Ennek hatására csökkent a nyugat-európai országok vonzereje, a 2020-as években már sokkal kevésbé lesz jellemző az a munkaerő-elvándorlás, mint az a 2010-es években volt” – állapította meg a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője. Úgy véli, az erdélyi magyaroknak is sokkal inkább megéri az anyaországban munkát vállalni, mintsem lényegesen messzebb utazni Németországba vagy Nagy-Britanniába.