„Jobb az Unióban, mint kívül” – Winkler Gyula szerint a Brexit után még fontosabb az érdekérvényesítés
„Az Európai Unió érdeke, hogy olyan egyezség szülessen, amely jó a tagállamoknak, nem az, hogy mindent megadjon, amit a britek kérnek” – szögezte le Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, amikor a Brexitről faggattuk.
A következő tizenegy hónap nagy kihívása az Európai Unió és Nagy-Britannia számára, hogy kidolgozzák a különböző területeken az együttműködést szabályozó egyezményeket – értékelt megkeresésünkre Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint ennyi idő alatt szinte lehetetlen átfogó megállapodást kidolgozni, bár Boris Johnson brit miniszterelnök többször is azt nyilatkozta, nem fognak meghosszabbítást kérni, az átmeneti időszak ez év utolsó napján lejár.
{K1}
„Egy sor kérdést tisztázni kell. Az Európai Unió közös joganyaga 80–90 ezer oldal, ezt jogi érvényű egyezményekkel kell helyettesíteni” – részletezte a politikus. Rámutatott:
minden területen szabályozásra lesz szükség, kezdve attól, hogy lesz-e védelmi együttműködés, miként alakul át a szabad légtér, a skandináv államok számára fontos a halászati egyezmény, hiszen a brit vizeken halásznak.
Az együttműködés elsősorban európai uniós kompetencia, de a tagállamok kormányai is tárgyalni fognak például az állampolgárok jogbiztonságáról.
„Az Európai Unió érdeke, hogy olyan egyezség szülessen, amely jó a tagállamoknak, nem az, hogy mindent megadjon, amit a britek kérnek” – szögezte le Winkler Gyula. Meglátása szerint ugyanis Nagy-Britannia jelenlegi hozzáállása nem konstruktív, Londonban „hetyke nyilatkozatok” hangzanak el arról, hogy a tárgyalások során mindent elérnek, hiszen az Uniónak szüksége van rájuk. Hozzátette: a brit előnyilatkozatok arról szólnak, hogy minden privilégiumot megtartanak, sőt újakat szereznek, mert az európai ipar érdeke a jó kereskedelmi kapcsolat.
– részletezte Winkler Gyula, aki szerint a tárgyalásokat nem lehet leszűkíteni a gazdasági érdekekre, a politikai álláspont az, hogy egy Unión kívüli államnak nem lehet több privilégiuma, mint egy tagállamnak.
„A kiindulópont az kell hogy legyen: jobb benn az Unióban, mint kívül. Ennek a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia, az EU-t nem lehet megzsarolni, hiába érkeznek a különböző iparágak képviselői Brüsszelbe, és próbálnak nyomást gyakorolni a tárgyalókra, hogy milyen fontos a különböző területeken megtartani az egyezséget” – mutatott rá a politikus, hangsúlyozva az Európai Unió több mint egy közös piac. Egyedi helyzetet kell megoldani, hiszen először történik meg, hogy egy állam kilép az Unióból. Az elmúlt 47 év során, az EU-s kereskedelmi egyezmények megkötése előtt a különböző, egymástól távol álló helyzeteket, jogrendeket kellett közelíteni. Például vita volt arról, hogyha megkötik az egyezményt az Amerikai Egyesült Államokkal, ne szállíthasson az EU-ba hormonkezelt marhahúst. Nagy-Britanniával viszont jelenleg minden szabály közös, a britek ettől akarnak eltávolodni, mert a szabályok egy részét túl bürokratikusnak, bonyolultnak tartják.
Állandóan gúnyolták az EU-t az uborka görbületének vagy a WC tartályok öblítőjének szabályozásáért – emlékeztetett Winkler Gyula. Hangsúlyozta, az EU-ban vannak túlzások, de ha eddig politikai nyilatkozatok hangzottak el, most el kell kezdeni számolni.
A kereskedelmi egyezmény megkötése európai uniós kompetencia, tehát Románia és Nagy-Britannia között nem lesz egyezmény, azt a 27-ek Uniója köti meg – szögezte le a képviselő. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a román kormány uniós szinten fogalmazza meg Románia érdekeit. Az Európai Parlament a következő időszakban elfogad egy jelentést, ebben kell képviselni a romániai gazdaság érdekeit, az Európai Tanácson belül is élni kell az érdekképviselet jogával. Winkler Gyula rámutatott,
Romániának fontos partnere Nagy-Britannia, a kereskedelmi kapcsolatok és a beruházások terén is benne van a top 10-ben, sőt a kétoldalú kapcsolat érdekessége, hogy Románia többet exportál Nagy-Britanniába, mint amennyit onnan importál.
„Románia egyik problémája a kereskedelmi deficit, tehát hogy többet hoz be külföldről, mint amennyit kivisz, Nagy-Britanniával való kapcsolata éppen fordított: tavaly 2.9 milliárd euró volt az export, és 1,7 milliárd euró az import értéke” – részletezte Winkler Gyula. Hozzáfűzte: az 1600 brit vagy többségben brit tulajdonú cég esetében Erdély nem áll rosszul, hiszen Bukarest után Kolozsvár és Temesvár van a lista élén, ezek a cégek pedig mintegy 50 ezer munkahelyet biztosítanak. Másrészt felhívta a figyelmet, hogy nem Románia a legfontosabb partnere Nagy-Britanniának, hiszen a németeknek az autóipar, a franciáknak az energia ágazat, a hollandoknak, a belgáknak az ipar, a szállítás, a kereskedelem területén vannak hangsúlyos érdekeik az együttműködésben.
Winkler ugyanakkor arra biztatja a romániai szakmai és ágazati szervezeteket, hogy a kormány mellett hallassák a hangjukat Brüsszelben, érvényesítsék érdekeiket a tárgyalások során a különböző európai ernyőszervezetek tagjaként, éljenek a lobbi lehetőségével. Szerinte az elmúlt két évben ez irányba pozitív elmozdulás történt, a hazai szervezetek ráeszméltek, hogy lehetséges az érdekérvényesítés, és ma már sokkal aktívabbak.