Kétfordulós polgármester-választás: megtörtént a kormányzati felelősségvállalás, jöhet a bizalmatlansági indítvány

Kormányzati felelősségvállalást jelentett be a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére a kétkamarás parlament szerdai együttes ülésén Ludovic Orban liberális miniszterelnök.

Az eljárás kiiktatja a parlamenti vitát az idei helyhatósági választások megszervezését módosító jogszabályról. A felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

Ludovic Orban miniszterelnök parlamenti beszédében kifejtette: a demokrácia érvényesüléséért teszi kockára mandátumát, a kétfordulós rendszerrel ugyanis lehetőséget akarnak teremteni, hogy a polgármestereket a leadott voksok több mint felével válasszák meg.

A liberális kormányfő szerint 2016-ban csaknem 50 településen az érvényes szavazatok kevesebb mint 30 százalékával jutottak mandátumhoz elöljárók. Orban közölte, nem hiszi, hogy átmegy a bizalmatlansági indítvány, ezért „közömbösen” várja a szavazást. „Amikor úgy döntöttünk, hogy felelősséget vállalunk a polgármesterek kétfordulós megválasztását lehetővé tevő törvényért, tökéletesen tisztában voltunk azzal, hogy a PSD bizalmatlansági indítványt nyújt be. Ami minket illet, emelt fővel állunk, felajánlottuk a mandátumunkat azért, hogy megoldjuk, amit az ország lakosságának 82 százaléka akar, hogy a polgármestereket két fordulóban válasszák meg” – jelentette ki a parlamentben miniszterelnök.

Marcel Ciolacu, a képviselőház, valamint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke bejelentette: csütörtök reggel benyújtják a bizalmatlansági indítványt.

A PSD ügyvivő elnöke úgy nyilatkozott, az ellenzék minden alkalomnak örül, amikor a hatalom alkalmat ad neki bizalmatlansági indítványok benyújtására. Arra a kérdésre, hogy kívánja-e, hogy a bizalmatlansági indítvány célba érjen, Ciolacu határozott igennel válaszolt. „Matematikailag nincs meg a megfelelő szavazatszámunk, de az Orban-kormánynak sem volt meg, amikor beiktatták” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, az RMDSZ-en kívül ugyan más politikai alakulat nem jelezte az indítványt támogató szándékát, de szerinte „több kolléga is van, aki akarja ezt”. 

Az MTI által idézett politikai elemzők szerint a november óta kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) valójában a jelenleg népszerűségi hullámvölgyben lévő PSD meggyengítése érdekében próbálja módosítani a voksolás előtt alig néhány hónappal a választási törvényt. Az egyfordulós polgármester-választás ugyanis a tisztségben lévő elöljárók újraválasztásának kedvez, márpedig a PSD-nek van a legtöbb polgármestere. Az önkormányzati vezetők száma és mozgósító ereje az ugyancsak idén esedékes parlamenti választásoknál is döntő lehet.

Az RMDSZ bejelentette: megszavazza a szociáldemokrata ellenzék által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozza a választási törvény módosítását. A szövetség becslése szerint a magyarság polgármestereinek mintegy 20 százalékát veszítené el, ha bevezetnék a kétfordulós önkormányzati választást. A jelenlegi erőviszonyok mellett néhány vokson múlhat, hogy a jobbközép kormány talpon marad-e egy bizalmi voksolás nyomán. A kétfordulós rendszert szorgalmazó, a kormányt támogató jobbközép pártok jelezték: ők is elégedetlenek a választási törvény módosítását célzó törvénytervezettel, az általuk megfogalmazott javaslatoknak azonban csak egy részét fogadta el a kormány.

A törvénytervezet szerdán parlament elé terjesztett végső változatában 90-ről 60 napra csökkentették azt az időtartamot, amely az ideiglenes lakcímmel egy településen tartózkodó polgárokat feljogosítja a választásra. Több párt is kérte, hogy a megyei tanácsok elnökeit is két fordulóban válasszák meg, a PNL-kormány azonban arról dolgozott ki sürgősségi rendelettervezetet, hogy a megyei tanácsok elnökeit immár ne közvetlenül a polgárok, hanem az önkormányzati testület tagjai egymás közül, utólag válasszák meg.