Tökéletesíthető a gyönyörű irány: Dávid Ferenc-domborművet avattak Marosvásárhelyen
A 16. század legnagyobb erdélyi reformátora, Dávid Ferenc domborművét avatták fel vasárnap délben a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom homlokzatán.
Évek óta érlelődő gondolatát és elképzelését sikerült valóra váltania a vasárnapi istentisztelet után Nagy Lászlónak, a Bolyai téri unitárius gyülekezet lelkipásztorának. A hívek és az egyesült államokbeli winchesteri testvérgyülekezet adományaiból a vallásalapító Dávid Ferencnek állítottak emléket, méghozzá a templom külső falán.
Gyarmathy János és tanítványa, Makkai István Sántha Csaba által bronzba öntött alkotása a Kolozsváron született, de a marosvásárhelyi országgyűlésen is megfordult unitárius püspököt, az erdélyi vallásszabadság egyik élharcosát a kerek kőről prédikálva ábrázolja.
A múlt század első felében épült templom kiegészülésére utalva Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt, hogy az isteni teremtés nem befejezett kép, hanem hatalmas folyamat. „Mivel az ember építő és kreatív, alkotókészségével folytathatja, tökéletesítheti a gyönyörű irányt. Ezt történt a Bolyai téri templomban is, ott, ahol pár évtizeddel ezelőtt a jelenlegi püspök kezdte lelkészi pályáját” – hangzott el.
Az alkotásról szólva Nagy László lapunknak elmondta, hogy eredetileg egész alakos szobrot szeretett volna emelni az unitárius egyház alapítójának. Szakemberekkel és presbiterekkel konzultálva arra a következtetésre jutott, hogy a Bolyai téri templom környékére, a matematikusok szobra és a pszeudoszféra által behatárolt részre talán értelmetlen bezsúfolni egy harmadik műalkotást. Számba vette Marosvásárhely szinte összes többi lehetséges helyszínét, így hamarosan rájött, hogy a belváros „bevehetetlen”, a külváros meg nem méltó Dávid Ferenc nagyságához. Időközben a kövesdombi gyülekezet megelőzte a templom udvarán felállított, adományba kapott kis mellszoborral.
„Kilyén Ilka színművésznő ötlete volt, hogy próbálkozzunk a templom falával. Előbb egy nagyobb, kihajoló Dávid Ferencet képzeltünk el, de a szakemberek lebeszéltek róla. Így született meg a dombormű gondolata a kolozsvári kerek kövön álló, bal kezével a templom felé mutató, arccal az emberek felé tekintő püspökkel” – idézte fel az utat a gondolattól a megvalósításig Nagy László. A lelkész az ünnepi szertartás alkalmával arra biztatta a város másik gyülekezetét, hogy ne érje be a templom udvarára eldugott büszttel, eszközölje ki annak az istenháza előtti, köztéri engedélyeztetését. A dombormű esetében az állami hatóságok szokatlanul készségesen és operatívan jártak el.