Magyar–magyar versenyt hozó helyhatósági és előre hozott parlamenti választásra készül az RMDSZ
A román kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazására, előre hozott parlamenti választásokra, a helyhatósági megmérettetésen pedig magyar–román és magyar–magyar versenyre készül az RMDSZ.
Ez volt az alaphangja a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron zajló ülésének, valamint az azon elhangzó beszédeknek, amelyek sorában Kelemen Hunor szövetségi elnök csatába is szólította kollégáit, egyértelműsítve: az alakulat immár kampányban van. (Az esemény helyszíne kapcsán talán annyit érdemes megjegyezni, hogy a miniparlamentet rendhagyó módon nem Kolozsvár központjába, hanem a „pusztába”, a kincses városon kívül eső Kajántó-völgyében működő Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központjába hívták össze). Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor mindenekelőtt a belpolitikai helyzetet elemezte, kiemelve, hogy az instabilitás alaposan rányomja bélyegét a bukaresti kormányzásra.
A szövetségi elnök felhívta a figyelmet, hogy közel nyolc éve, a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kabinet 2012-es bukása óta kilenc kormánya volt Romániának, ami nem tesz jót az országnak.
„Szükség volna már a nyugodt esztendőkre, a politikai stabilitásra, amikor amikor tervezni, jövőt építeni lehetne, és megtörténhetnének az intézményi, strukturális reformok” – hangoztatta a politikus. Kelemen kitért a belpolitikai kurzust hetek óta tematizáló kérdésre is, miszerint a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy készül módosítani a választójogi törvényt, hogy ezentúl két fordulóban válasszák meg a polgármestereket. Elmondta, hogy a Ludovic Orban miniszterelnök vezette kormánypárt megszegte az RMDSZ-szel még tavaly kötött írásos megállapodást, ebben ugyanis azt vállalta a PNL, hogy sem felelősségvállalás útján, sem sürgősségi kormányrendelettel nem módosítja a választási törvényt.
Kelemen álvitának nevezte a kétfordulós rendszerre való áttéréssel kapcsolatos polémiát, szerinte ugyanis semmivel sem legitimebb, demokratikusabb ez a rendszer a jelenlegi egyfordulósnál. Megismételte az RMDSZ sokszor hangoztatott álláspontját, miszerint a kétfordulós rendszerre való áttérés esetén a szövetség elveszítené jelenlegi polgármesteri tisztségének húsz százalékát. „Kötelességünk támogatni és megszavazni a bizalmatlansági indítványt, mert nem értünk egyet a választási törvény ilyen irányú módosításával.
– állapította meg az SZKT-n elhangzott beszédében Kelemen. A szövetségi elnök – igyekezve cáfolni az ennek kapcsán lábra kapott híreket – leszögezte ugyanakkor: mindez nem jelenti, hogy az alakulat koalícióba lépne a tavalyi év végén ellenzékbe került román Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Kelemen Hunor úgy véli, harminc év elteltével először komolyan kell venni az előre hozott választások lehetőségét Romániában, még akkor is, ha nem biztos, hogy erre végül sor kerül. Közölte, az RMDSZ azt szeretné, ha az idő előtti megmérettetésre a helyhatósági választás előtt kerülne sor, és hozzátette: június 14-én lehetne szervezni a parlamenti, június 21-én pedig az önkormányzati választást. „A mi számunkra teljesen mindegy, mikor állunk a választók elé, ha kell, akkor holnap kérjük a magyar emberek bizalmát” – jelentette ki a szövetség elnöke.
Kelemen kitért arra is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) ugyancsak szombaton dönt a két alakulat egyesüléséről, ami annyiban érinti közvetlenül az RMDSZ-t, hogy az MPP-vel írásos megállapodás alapján ápol együttműködést. Mivel Kelemen szerint minden bizonnyal „megszűnik a jogalany”, azaz a polgári alakulat, az RMDSZ-nek arra kell készülnie, hogy a helyhatósági választáson minden településen verseny lesz.
– hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a szövetségnek március 16-áig be kell fejeznie a jelöltállítási folyamatot a helyhatósági választásra.
Kelemen Hunor egyúttal bejelentette, hogy az RMDSZ a következő egy hónapban 200-220 ezer támogató aláírást akar összegyűjteni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere érdekében. A szövetségi elnök felkérte a területi szervezeteket, kezdjék el az aláírásgyűjtést, hiszen az SZNT kezdeményezése csak erősíti az RMDSZ által elindított Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Mint ismert, az SZNT polgári kezdeményezésének célja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A miniparlament napirendjén szerepelt még az SZKT elnökének és állandó bizottságának megválasztása, az SZKT-frakciók megalakulása, valamint az önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatának elfogadása. Biró Rozáliát újraválasztották az SZKT elnökévé, ugyanakkor a testület úgy döntött, hogy az RMDSZ mindenhol állít polgármester-jelöltet, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 15 százalékot. Horváth Anna ügyvezető alelnök közölte: mindazoknak, akik helyi vagy megyei tanácsosi, illetve polgármesteri vagy megyei tanácselnöki tisztségre pályáznak, össze kell gyűjteniük a magyar lakosság egy, illetve három százalékának támogató aláírását az adott közigazgatási egységben, ahol pályáznak.
Az SZKT-ülés keretében 18. alkalommal nyújtotta át az RMDSZ az Ezüstfenyő-díjat, amelyben idén 24 személy részesült.