Nincs osztogatható föld: hiába várják az erdélyi fiatalok a szaktárca 50 hektáros „adományát”
Erdélyben nem megvalósítható a mezőgazdasági miniszter elképzelése, hogy 50 hektár földterülettel támogassák a gazdálkodni vágyó fiatal gazdákat, mivel ehhez nincs elég gazdátlan föld – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek.
Kétkedve fogadták a mezőgazdasági miniszter földosztogatásra vonatkozó tervét a lapunk által megszólaltatott szakemberek, hiszen míg Dél-Romániában akadnak a fiatal gazdáknak kiutalható földterületek, Erdélyben erre már nincs lehetőség. Amint arról beszámoltunk, Adrian Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén egy kolozsvári sajtótájékoztatón vetette fel, hogy idén először mezőgazdasági területeket utal ki az állam a fiatal gazdáknak az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) által ügykezelt területekből. A tárcavezető a társadalom elöregedésével indokolta, hogy egy-egy 50 hektáros földterülettel támogatni kell a fiatal gazdákat.
A terv szépséghibája azonban, hogy Erdélyben szakemberek szerint
alig lenne kiosztható föld, például Kovászna megyében összesen nincs ötven hektár szántó az állami ügynökség kezelésében.
„Nem látom, hogy ezt a tervet a gyakorlatban miként lehet megvalósítani. Dél- Romániában valóban van több ezer hektár terület az Állami Birtokok Ügynöksége kezelésében, ám ez Erdélyben már nem így van” – fogalmazta meg megkeresésünkre Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő. A mezőgazdasági ügyekben jártas Szatmár megyei politikus szerint Erdélyben egy ilyen projekt nem segítené a fiatal gazdákat, hiszen nincs elegendő megművelhető terület, amit kiutalnának számukra. Hangsúlyozta, az erdélyi területeket telekkönyvezték, megművelik, sőt még visszaszolgáltatási eljárások is folyamatban vannak az elviekben még állami tulajdonban levő területekre.
– szögezte le Magyar Lóránd. Hozzátette: a témában február elején írásos kérdéssel fordul a mezőgazdasági miniszterhez, és nyilatkozatára hivatkozva kér, összesítsék az adatokat, hogy az országban, ezen belül Erdélyben, mekkora földterület állna a szaktárca rendelkezésére erre a projektre. A politikus rámutatott, erre a támogatási formára nincs törvényes keret, ezért törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kell majd szabályozni.
„Nem nagyon látom, hogy a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni ezt az elképzelést, hiszen Erdélyben és mindenhol, ahol létezett a telekkönyv, nincs erre lehetőség, nincsenek támogatásként szétosztható földek” – fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika kérdésére Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, például Kovászna megyében összesen nincs 50 hektár terület az állami ügynökség kezelésében.
– vetette fel az igazgató.
Hangsúlyozta, a Székelyföldön az emberek ragaszkodnak a földekhez, ha eladják is, általában az a bérlő vásárolja meg a területet, aki addig megművelte. Országos szinten Kovászna egyébként a legmagasabb a megművelt területek aránya, a 83 000 hektár szántóföldből 1500 hektár marad parlagon, de ez is kis nadrágszíjparcellákból áll össze.
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter különben a hétvégén azt fejtegette, hogy az Állami Birtokok Ügynöksége 319 390 hektárnyi mezőgazdasági területet kezel, ebből 111 640 van telekkönyvezve, 230 ezer hektárnyi terület koncesszióban van. A koncessziós szerződések egy része ebben az évben lejár, és nem hosszabbítják meg újra, így 2020-ban először a pénztámogatás mellett megpróbálnak majd 50 hektárnyi mezőgazdasági területet is kiutalni a fiatal gazdáknak. Oros szerint a gazdatársadalom elöregedése még inkább indokolttá teszi, hogy fiatal gazdák is részesüljenek ezekből a területekből.