Legyőzték a bankokat a belerokkant hitelesek

Rekordösszegeket engedett el egy kereskedelmi bank két ügyfelének: egy bukaresti fogyasztónak mintegy 62 ezer eurós, egy váradinak pedig 52 000 svájci frankos tartozást nem kell törlesztenie a korábban megkötött szerződések alapján.

Óriási győzelmet aratott két ügyfél egy romániai bank felett. A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ (CSALB) megalapítása óta eltelt időszak legnagyobb összegű kölcsöneit törölte el egy bank, egy csaknem 300 ezer lejes és egy 52 ezer svájci frankos összegről van szó – jelentette be szerdán a CSALB. Mint közleményükben rámutattak, a pénzintézet kilétét a titoktartás és az általános adatvédelmi szabályzat (GDPR) miatt nem lehet nyilvánosságra hozni.

A pénzintézetek és a hiteligénylők közötti békítést végző központ által lefolytatott egyeztetés nyomán tehát

egy bank belement abba, hogy eltörölje egy bukaresti ügyfél 298 000 lejes (csaknem 62 000 euró) tartozását, amelyet még törlesztenie kellett volna egy korábban igényelt hitelből.

Ugyanez a pénzintézet eltörölte egy nagyváradi, szociális esetnek minősülő hiteligénylő 51 930 svájci frankos tartozását is. Mindkét összeg meghaladja a CSALB által lefolytatott tárgyalások nyomán eltörölt tartozás rekordösszegét. A korábbi csúcs egy 44 600 eurós összeg volt, amelyet egy máramarosszigeti hitelfelvevőnek nem kellett törlesztenie, erről 2019 áprilisában született döntés.

Az idei év első napjaiban ugyanaz a kereskedelmi bank hasonló döntést hozott több ügyfél esetében, akik szociális szempontból eltérő helyzetben vannak. A pénzintézet lezárt egy jelzálog nélküli fogyasztási hitelt, amelyet egy bukaresti ügyfél vett fel. A békítés nyomán a bank átutalt 3945 eurót a fogyasztónak. Ugyanennek az ügyfélnek a pénzintézet megszüntette a 3288 lej értékű hitelfedezetét. Egy másik bukaresti hiteligénylőnek 8553 lej értékű hitelét zárták le, és még ő kapott a banktól 1785 lejt.

„Kevesebb mint egy év leforgása alatt kétszer sikerült megdönteni az előző rekordösszeget. Ha a békítés eredménye örömmel is tölt el, olyan nehéz szociális esetekről beszélünk, amilyenekbe senki sem szeretne kerülni. Meg kell jegyeznünk, hogy a kereskedelmi bankok nagy része kész támogatni a nehéz helyzetbe jutott ügyfeleket, és megértik a reális szükségét a szerződések újratárgyalásának, ha romlott a fogyasztó anyagi helyzete” – értékelte az elért eredményeket Alexandru Păunescu, a CSALB vezető testületének elnöke. Megjegyezte egyúttal, hogy a bankok és más hitelintézetek megértik a közvetítők üzenetét, hogy gyakrabban egyeztessenek az ügyfelekkel, és legyenek rugalmasabbak a tárgyalások során, és mindez a bankok és a fogyasztók által várt eredménnyel jár.

A közlemény idézi ugyanakkor a nagyváradi ügyfelet is, akinek eltörölték egy 50 ezer svájci frankot megközelítő tartozását. Mint elmondta,

2007-ben vett fel egy svájcifrank-alapú ingatlanhitelt, és az árfolyam drasztikus emelkedése nyomán a havi törlesztőrészletek egyszer csak az eredeti összeg kétszeresére nőttek.

„2018 őszéig valamennyi késéssel, de sikerült kifizetnünk a részleteket, azonban 2019 tavaszától, amióta a feleségem súlyos betegséggel küzd, egyre nőtt a késés. Mielőtt a helyzet kritikussá vált volna, a CSALB-hoz fordultunk, és abban bíztunk, hogy a békítés nyomán új árfolyamot sikerül elérni, és újra egyensúlyba hozni a hitelt. A CSALB segítségével többet értünk el, mint amit valaha remélni mertünk, vagyis a tartozás teljes eltörlését és a hitel lezárását, amelynek törlesztéséből még nagyjából 12 év lett volna hátra” – fejtette ki a közlemény által a na M. I. Az elért siker nyomán arra biztat minden hiteligénylőt, aki megállapodást akar pénzintézetével, hogy éljenek a lehetősséggel, és forduljanak a CSALB-hoz, mivel csak előnyük származhat ebből, az ügyintézés pedig „egyszerű, konkrét és gyorsabb a vártnál”.

Mint ismeretes, számos olyan banki ügyfél került bajba 2015-ben, akik korábban igen kedvező árfolyamon svájci frankban igényeltek hitelt, amikor viszont svájci jegybank éppen öt éve, vagyis 2015. január közepén váratlanul eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, rövid idő alatt akár kétszeresre is nőttek a havi törlesztőrészletek. Számos törvénytervezet született abban az időben, amelyek célja a bedőlt vagy bajba jutott hitelesek mentése lett volna. A legtöbb azt célozta, hogy váltsák át lejre ezeket a kölcsönöket a hitel felvételének időpontjában érvényes árfolyamon, ez viszont azóta sem ment át a parlamenten. A döntéshozók elfogadtak viszont egy, a bajba jutott hiteleseket segítő úgynevezett „hitelcseretörvényt”, aminek a lényege az, hogy aki nem tud törleszteni, az megállapodhat abban a bankkal, hogy a lakás kulcsával fizet, vagyis átengedi a hitelből vásárolt ingatlant a pénzintézetnek a hátralevő tartozás fejében. Ez a jogszabály hatályban van, viszont a vártnál jóval kevesebben éltek a hitelcsere lehetőségével.