Honosítási láz Szentgyörgyön – Antal Árpád szerint a hozzájuk forduló moldovaiak nem maradnak a városban

„Ez kizárólag a román állampolgárságról szól” – nyilatkozta lapunknak Antal Árpád, miután kiderült: tavaly több mint félezer moldovai állampolgár intézte Sepsiszentgyörgyön honosítási ügyeit. A polgármester szerint az igénylők zöme Nyugat felé veszi az irányt.

A Moldovai Köztársaság több mint ötszáz állampolgára honosította iratait tavaly Sepsiszentgyörgyön. A számok hallatán többen aggódva tették fel a kérdést, hogy ezáltal megváltozik-e a város etnikai összetétele, és az intézkedéssorozat befolyásolhatja-e az idei önkormányzati választások eredményét.

Antal Árpád polgármester a Krónika megkeresésére úgy reagált a félelmekre:

az ügyintézés nem azt jelenti, hogy a honosított személyek Sepsiszentgyörgyön laknak és szavaznak, „ez kizárólag a román állampolgárságról szól”.

Az elöljáró felidézte, hogy 2018 elejétől változott a szabályozás: a megszerzett vagy visszaszerzett román állampolgárság esetében az anyakönyvi kivonatokat az ország bármelyik megyeszékhelyén honosíthatják az érintettek. Korábban ez csak Románia konzulátusain vagy a főváros kerületi polgármesteri hivatalaiban volt lehetséges. Miután a szabályozás megváltozott, az összes megyeszékhelyi polgármesteri hivatalnak meg kellett határoznia egy órarendet, amikor a születési bizonyítványok és házassági kivonatok honosítása érdekében fogadja a dokumentációt.

Sepsiszentgyörgyön hetente mintegy tíz iratcsomót vesznek át, ez a szám még nem terheli túl a városháza apparátusát. „Ez gyakorlatilag csak az állampolgárságról, a romániai anyakönyvi dokumentumokról szól, semmi köze a városhoz. Persze előfordulhat, hogy egy moldovai–román állampolgár beleszeret Sepsiszentgyörgybe és letelepedik itt – ezt nem lehet kizárni, de nem jelenség. Én két itt lakó moldovai családról tudok” – részletezte a polgármester.

Mivel az anyakönyvi kivonatok, majd a személyazonossági igazolvány birtokában útlevélért is folyamodni lehet, ezek a polgárok valószínűleg Nyugaton szeretnének letelepedni.

– vázolta Antal Árpád.

A polgármester rámutatott, a kettős magyar állampolgárság megszerzésével sem lettek magyarországi lakosok a romániai magyarok, hasonlóképpen működik ez a moldovaiak esetében is. A Partiumból is átjártak a határ menti magyarországi településekre, és ott honosították az irataikat, de ez nem azt jelenti, hogy ott laknak. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a konzulátusok, a bukaresti polgármesteri hivatalok leterhelődtek, ezért is változtatták meg a szabályozást. Ugyanakkor bizonyára túl sok kérés fut be a román–moldovai határ menti megyeszékhelyek anyakönyvi hivatalaihoz, ezért jutnak el az igénylők Sepsiszentgyörgyre.

Tavaly tavasszal Peter Costea független europarlamenti képviselő petíciót indított, hogy Bukarest egyszerűsítse a román állampolgárság megszerzésének procedúráját és a dokumentumok honosítását. A kezdeményező szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárai kénytelenek voltak több alkalommal is elutazni Romániába, hogy megszerezzék az iratokat. Kálváriájuk pedig nem ér véget, miután az anyakönyvi iratokat honosították, mert csak akkor kapnak személyazonossági igazolványt, ha bizonyítani tudják, hogy van lakóhelyük is. Ezt kihasználják az ügyeskedők: előfordul, hogy egy fiktív lakcímre több száz állampolgárt jelentenek be – érvelt a politikus. A román állampolgárságot szerzett moldovaiak száma 2018 közepén érte el az egymilliót. Évről évre többen igénylik a román állampolgárságot: míg 2010-ben 98 ezren, két évvel ezelőtt már 120 ezren fordultak ez ügyben a hatóságokhoz.