Kiszámítható tanév kellene – Bonyodalmakat okoz, hogy állandóan változik az iskolai év struktúrája

Bíró Blanka 2020. január 10., 19:55

Az lenne jó, ha végre több évre leszögeznék pontosan, mikor kezdődik és mikor ér véget a tanév, az állandó változtatások, módosítások miatt kiszámíthatatlanság jellemzi az iskolai programot – mondta el a Krónikának Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

A diákok, szülők, tanárok számára is előnyös, ha előre látható lenne, mikor kezdődik a szünidő, és mikor ér véget Fotó: Beliczay László

Nem normális, hogy Romániában évente változik a tanév szerkezete, ilyen körülmények között nincs kiszámíthatóság, nem lehet tervezni, – szögezte le lapunk megkeresésére Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke kifejtette, a legfontosabb az lenne, ha végre több évre leszögeznék pontosan, mikor kezdődik és mikor ér véget a tanév, mikor vannak a vakációk, és akkor mindenki tudná, mihez tartsa magát.

Mindenki számára kielégítő megoldás nem létezik, hiszen a pedagógusok, a diákok, a szülők mellett még a turizmusban érdekeltek is lobbiznak, hogy mikorra időzítsék a vakációkat.

„Visszás, hogy egyik tanév 34 hetes, majd 35, a következő 36 hetes. Ez a szervezés szempontjából is nehézséget okoz, már egy hetes csúszás is torlódásokat idéz elő a rendszerben” – részletezte az oktatási szakember. Rámutatott, további bonyodalmakat jelent, hogy a tulajdonképpeni vakáció alatt, a nyári hónapokban is folyamatosan zajlanak a tevékenységek a közoktatásban, vizsgákat, felvételiket, majd pótvizsgákat, pótfelvételiket szerveznek, aztán szeptemberben az iskolakezdés előtt mindenki kapkod. „Az európai országok többségében szeptember elsején megkezdődik a tanév és június elején véget ér. Azután már nincsenek további tevékenységek. A racionalitás is ezt diktálja. Nem kell semmi újat kitalálni, a működő modelleket át lehet venni. Ott is elmennek nyaralni, kirándulni, de kiszámítható a tanév szerkezete” – részletezte Kiss Imre. Arra is kitért, hogy

a tanterv nem változik, ugyanazt a tananyagot kell elsajátítani 34 vagy 36 hét alatt, de ebben nem is ez a gond, hiszen a tanárnak van annyi mozgástere, hogy ezt megoldja, viszont a tantervet számtalan más okból is szellősebbé kellene tenni, erre csak ígéretek hangzottak el.

A főtanfelügyelő az idei tanévszerkezet pozitívumaként említette, hogy a szakiskolások sem kell augusztus elejéig iskolába vagy gyakorlatra járjanak, minden diák számára egyformán 36 hetes a tanév. A most nyilvánosságra hozott tervezetben pedig az a pozitívum, hogy harminc év után először arra is gondoltak, hogy nemcsak ortodoxok élnek ebben az országban, és így időzítették a húsvéti vakációkat.

 

Tiltakoznak a diákok

A diákok a 2020–2021-es tanév szerkezetéről szóló rendelettervezet visszavonását kérik Monica Anisie oktatási minisztertől. A Tanulók Országos Tanácsa (CNE) több kifogást is megfogalmazott.

Nem értenek egyet azzal, hogy különválasztanák a téli szünetet a félévközi vakációtól, mert szerintük a két szünidő közötti időszak a jegyek lezárásával telne, nem az elsajátított tananyag elmélyítésével.

„Az, hogy a rendelettervezet értelmében ez lenne az elmúlt évek legrövidebb tanéve, nem ad okot örömre az oktatás elsődleges kedvezményezettjei számára – a tanulók személyes és szakmai fejlődése érdekében nem a tanév szerkezetének kellene minél szellősebbnek lennie, hanem a tananyagleadási, a tanítási és a kiértékelési módszereknek, valamint a tanterv felépítésének” – fogalmaz közleményében a CNE. Javaslatuk szerint a tanév szeptember 1-jén kellene hogy kezdődjön és június 1-jén záruljon le. Közleményükben arra is felhívják a figyelmet, hogy az országos szintű vizsgák időpontjai nagyon kitolódtak az utóbbi években.

Megtárgyalják a javaslatokat

Az oktatási minisztérium több mint ötven javaslatot kapott a 2020–2021-es iskolai év struktúrájával kapcsolatban a tanároktól, szülőktől és tanulóktól, jelentette be Monica Anisie tanügyminiszter.

További javaslatokat január 17-éig várnak a dezbateripublice@edu.gov.ro email címen.

Az összegyűjtött javaslatokat megtárgyalják a társadalmi párbeszéd tanácsában, és csak ezt követően adják ki a struktúrát meghatározó miniszteri rendeletet, hangoztatta a tárcavezető. Az oktatási minisztérium hétfőn bocsátotta közvitára a 2020–2021-as tanév tervezett struktúrájáról szóló tervezetet. Eszerint a 2020–2021-es tanév 2020. szeptember 1-jén kezdődik és 2021. augusztus 31-éig tart, de a tanulók számára szeptember 14-én kezdődik a tanítás.

Az összesen 34 hétből álló tanévet két egyenlő, 17-17 hetes félévre osztják: az első félév szeptember 14-étől 2021. január 29-éig, a második félév 2021. február 8-ától június 18-áig tart.

A vakációk a következőképpen alakulnak: téli vakáció 2020. december 23-a és 2021. január 10-e között, félévközi vakáció 2021. január 30-a és február 7-e között, tavaszi vakáció első része (nyugati kereszténység húsvétja) 2021. április 2. és 11. között, tavaszi vakáció második része (keleti kereszténység húsvétja) 2021. április 30-a és május 9-e között, nyári vakáció 2021. június 18-án kezdődik. A végzősök számára csak 32 hetes lenne a tanév és 2021. június 4-én érne véget. A nyolcadikosok tanéve 33 hetes lenne, és 2021. június 11-éig tartana.

A teológiai osztályok és szakosztályok 37 hetet járnának iskolába a következő tanévben.