Lendületben az erdélyi idegenforgalom, átlag feletti növekedés a két székely megyében

Bálint Eszter 2020. január 09., 14:21

Nyáron pezsdül fel inkább az erdélyi turizmus az Erdélystat statisztikai szolgálat friss elemzése szerint. A legnépszerűbbek a dél-erdélyi megyék, de jelentős növekedést regisztráltak a Székelyföldön is.

Élen. Brassó megye Erdélyben első, míg országosan a harmadik helyen áll Fotó: Pixabay.com

Tovább nőtt az erdélyi turizmus a nyári idényben – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2019-es nyári (május–októberi) turisztikai szezonban, Erdélyben a turistaérkezések száma 3,1 százalékkal, a vendégéjszakáké 4,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés üteme enyhén meghaladja az országos átlagot (3,1 százalék, illetve 4,6 százalék). Ugyanebben a periódusban a turisztikai szálláshelyek kihasználtsága 37 százalékos volt, amely 2,6 százalékpontos javulást jelent az előző évhez viszonyítva.

A növekedésből a két magyar többségű székely megye átlag feletti szinten kivette a részét: az előző évhez képest a 2019. május–október közötti időszakban 10,2 százalékkal több turista érkezett, és 9,9 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak Székelyföldön.

Hasonlóan kimagasló növekedést regisztráltak az észak-erdélyi régióban is (6,9 százalék, illetve 13,3 százalék).

A nyár a csúcsidény Erdélyben

Az Erdélystat adatsorai szerint a hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 3 548 901 turistaérkezést regisztráltak 2019. május–október között Erdélyben, ami 106 417 fővel (3,1 százalékkal) magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 7 752 288 volt, ami 354 602-vel (4,8 százalékkal) több mint a 2018-as nyári szezonban. Egy turista átlagosan 2,2 napot töltött el egy erdélyi szálláshelyen a nyári időszakban. Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák kétötödét adta (42,8 százalék és 38,8 százalék).

A havi szintű adatok alapján az év egészét tekintve az erdélyi turizmus a nyári hónapokban teljesít a legjobban – a vendégek száma egész évben csak júliusban emelkedik hatszázezer, valamint augusztusban hétszázezer fölé Erdélyben.

A dél-erdélyi megyék turistamágnesek

Az erdélyi statisztikai intézet által most közzétett elemzés szerint a téli időszakhoz hasonlóan a nyári idényben is az erdélyi turistaforgalom legnagyobb részét (turistaérkezések 38,7 százalékát és a vendégéjszakák 33,7 százalékát) a dél-erdélyi megyékben regisztrálták. Brassó megye 777 746 turistaérkezéssel és 1 524 768 vendégéjszakával Erdélyben az első, míg országosan a harmadik helyet foglalja el a megyék rangsorában (Konstanca megye és Bukarest mögött). További 18,9 százalékkal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye (Kolozs és Maros), valamint 16,8 százalékkal a Bánság és 15,1 százalékkal a Partium. Az észak-erdélyi és székelyföldi megyék részesedése 10 százalék alatti.

Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a nyári szezonban 37 százalékos volt, amely enyhén elmarad az országos értéktől (40,2 százalék), viszont 2,6 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. E tekintetben Erdélyből a partiumi megyék teljesítettek a legjobban, 44,6 százalékos aránnyal, míg az észak-erdélyi megyék a legrosszabbul (27,7 százalék).

Két számjegyű növekedés a Székelyföldön

Székelyföldön a nyári szezonban 227 741 turistaérkezést (amiből 85 402 Kovászna és 142 339 Hargita megyében) és 743 921 vendégéjszakát (421 643 Kovászna és 322 278 Hargita megyében) regisztráltak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez 10,2 százalékos növekedést jelent a turisták számában, és 9,9 százalékos növekedést a vendégéjszakák számában. Különösen Kovászna megye mutatott jelentős emelkedést ebben az időszakban (16,8 százalék és 13,1 százalék).

Ezzel Székelyföld a teljes erdélyi turistaérkezések 6,4 százalékát és a vendégéjszakák 9,6 százalékát adta, ami enyhe növekedést jelent az előző évekhez mérve.

Növekvő tendenciát mutat a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is az előző idényhez viszonyítva. Ez az érték a 2019-es nyári szezonban 39 százalék, míg egy évvel korábban 34,7 százalék volt. A mutató Kovászna megyében a tavalyihoz hasonlóan kimagasló, 57,1 százalékos értéket mutat, amivel országos szinten is az első helyen van.

Enyhe visszaesés a Partiumban

Mint az Erdélystat által szerdán közölt adatokból megtudhatjuk, a másik jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített partiumi régióban, a székelyföldi vendégforgalom valamivel kevesebb mint dupláját regisztrálták: 418 036 turistaérkezést és 1 170 402 vendégéjszakát. Ez elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (329 912 turistaérkezés és 1 026 630 vendégéjszaka).

Az előző év nyári időszakához viszonyítva a régió enyhe csökkenést mutatott a vendégek számában (–1,2 százalék), ugyanakkor kis mértékű növekedést a vendégéjszakák számában (2,2 százalék). Ez a régión belüli súlyából adódóan valójában a Bihar megyei turizmus alakulását tükrözi (–3,5 százalék, illetve 1,3 százalék). Ugyanakkor a régióbeli Szilágy megye jelentős növekedést könyvelhetett el ebben a szezonban (14,4 százalék, illetve 12,2 százalék).

A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága ebben a régióban is növekedett, és az erdélyi és országos átlag fölött (44,6 százalék) volt, amely elsősorban az országos szinten is kimagasló Bihar megyei értéknek köszönhető (53,1 százalék).

Az átlag felett Közép-Erdély

Az elmúlt nyári időszakban a közép-erdélyi régióban (Kolozs és Maros) valamivel az erdélyi átlag feletti vendégforgalom-bővülést tapasztalhattunk. A turistaérkezések száma 764 151 (ami 4,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban) és a vendégéjszakák száma 1 467 298 volt, ami 7,3 százalékos növekedést jelent.

A régiót alkotó mindkét megye szálláshely-kapacitás kihasználtsága is kevéssel az erdélyi átlag fölött volt: Kolozs megye 40,6 százalékos, Maros megye pedig 45,5 százalékos.