Újra benyújtották a parlamentben az SZNT autonómiastatútumát – A kezdeményezést az RMDSZ is támogatja

A nemzeti kisebbségek napján, december 18-án nyújtotta be a képviselőházban Székelyföld autonómiastatútumát Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselő.

Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők szerdán, a nemzeti kisebbségek napján iktatták törvénykezdeményezésként a román parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát. Kulcsár Terza József lapunknak elmondta, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldötteiként

az SZNT által kidolgozott statútumot terjesztették be, akárcsak két évvel ezelőtt,

ketten szerepelnek kezdeményezőként, de egyeztettek az RMDSZ-szel, és erről közös döntés született.

„Az RMDSZ-szel megbeszéltük, támogatják az autonómia ügyét, és a tervezetet is. Tavaly, amikor a bizottságokban, a plénumban tárgyalták az autonómiastatútumot minden magyar politikus kiállt mellette, felszólaltak, védték az ügyet. Elindultunk egy úton, közösen mutatunk fel erőt” – fogalmazott a politikus. Hozzátette,

arra számít, hogy a parlamenti procedúra során kulturált párbeszéd, vita alakul ki a székelység önrendelkezési igényéről.

„Naivitás lenne a részemről, ha azt mondom, arra számítok a román parlament megszavazza a törvénykezdeményezést. Remélem annak is eljön az ideje, de az nem most lesz. Párbeszédre számítok, és arra hogy ezáltal lassan megértik, mit jelent a székelység autonómiaigénye” – részletezte Kulcsár-Terza József.

Az autonómiastatútum beterjesztését komoly egyeztetés előzte meg az RMDSZ-szel

– erősítette meg lapunknak Korodi Attila. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője kifejtette, a törvénykezdeményezést teljes mértékben támogatják az előkészítésben, a bizottsági és a plenáris vitákon, hogy minél szakszerűbben megalapozzák azt. „Nincsenek álmaink arra vonatkozóan, hogy Románia parlamentje megszavazza Székelyföld autonómiastatútumát, de a törvénykezdeményezés fontos eszköz, hogy a székelység önrendelkezési igényeiről jövő év első felében ismételten intézményes keretek között lehessen beszélni” – szögezte le Korodi Attila.

 „A közelmúltban számtalan, a székelyföldi magyarság ellen irányuló burkolt vagy esetenként nyílt támadásnak lehettünk tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy elbizonytalanítsanak, megfélemlítsenek bennünket. Ezért közös felelősségünk eloszlatni azt a tévhitet miszerint mindaz, amit Románia megvalósított a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében, modellértékűnek tekinthető. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy a székelység akaratát mind hazai, mind nemzetközi fórumokon kinyilvánítsuk, és egyértelművé tegyük, nem mondunk le az önrendelkezés jogáról, amelyre 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet kaptunk” – olvasható a Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József által kiadott közleményben. A politikusok azt várják, hogy a parlament tűzze napirendre a kezdeményezést.

A törvénykezdeményezésről az MPP sajtóirodája is közleményt adott ki, amely szerint Kulcsár-Terza Józsefet a párt országos elnöksége kérte fel a tervezet ismételt benyújtására. A közleményben – amely nem tesz említést a pártból kizárt volt elnökről, Biró Zsoltról – Mezei János MPP-elnök kijelentette: párbeszédet kell folytatni a többségi nemzettársakkal, hogy megértsék, nem kiváltságokat kér a magyar közösség az önrendelkezéssel. „Sokatmondó, hogy az RMDSZ-frakció egyetlen tagja sem támogatta a kezdeményezést 2017-ben, most is csak a Magyar Polgári Párt részéről bejuttatott képviselők írták alá a beterjesztést. Reméljük ígéretüknek megfelelően, most ténylegesen támogatni fogják azt. Mélységesen elkeserítő lesz, ha a magyar képviselet Bukarestben még mindig »kirakatinak« bizonyul” – értékelt Mezei János MPP-elnök.

Székelyföld autonómiatervezetét legutóbb 2017 decemberében nyújtotta be a parlamentben Kulcsár-Terza József. A tervezetet érdemi vita nélkül utasította el a román törvényhozás.