„Új költségvetés-politikai vízióval rukkolt elő a kormány, váltanának a fogyasztást ösztönző közpénzügyi politikáról a beruházások finanszírozására összpontosító és ilyen módon gazdasági növekedést generáló közpolitikára” – értékelte a Krónika megk
Az RMDSZ szenátora kifejtette, kérdés, hogy sikerül-e két-három év alatt teljesen átrendezni a rendszert.
Felhívta a figyelmet, hogy a három százalékot meghaladó költségvetés-deficit egy „óriási vörös felkiáltójel”, már szerdán reggel látszott, hogy a nemzetközi intézmények aggódva figyelik, mi történik, a Standard & Poor’s visszaminősítette az országot, tehát külföldön is látják annak a veszélyét, hogy Románia nem tudja tartani a három százalékos hiánycélt.
{K1}
Tánczos Barna ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyminisztérium megfelelő elővigyázatossággal ténykedik, a 2020-as költségvetés nem viszi túlzásba az ország eladósodottságát, és nem tesz túl nagy kamatterhet a következő évek büdzséjére. „Bizonyos, hogy Románia a következő években is gazdasági növekedéssel számolhat, ám kérdés, hogy ez a növekedés 3-4 vagy 5 százalékos lesz, ezeket a különbségeket a közpolitikák tudják befolyásolni pozitív és negatív irányba is” – fogalmazott Tánczos.
Jelezte ugyanakkor: a kormány meghallgatta az RMDSZ beruházásokra vonatkozó javaslatait, ezért
remélik, hogy a jövő esztendő áttörést hoz az autópályák, gyorsforgalmi utak, terelőutak építése terén, megvalósulnak az egészségügyben szükséges beruházások, még akkor is, ha a nyugdíjak és a fizetések emelése nagy terhet ró a költségvetésre.
„A nyugdíj- és fizetésemelésre szükség van, ezt az előző kormány meglépte, ezután is meg kell tartani” – vallja a politikus. Tánczos Barna kiemelte egyúttal: az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy még ebben az évben megszavazzák a jövő évi költségvetést.
Amint arról beszámoltunk,
jövő évre a bruttó hazai termékhez (GDP) mérten 3,6 százalékos, 2021-re 3,34 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány
– derül ki a költségvetési kiadások keretszámairól szóló törvény tervezetéből, amelyet kedd este hozott nyilvánosságra a pénzügyminisztérium.
{K2}
A jogszabályjavaslat értelmében az államadósság felső határát a GDP 45 százalékában szabták meg. A konszolidált állami költségvetés kiadásait 371,586 milliárd lejre tervezik, amelyből 109,754 milliárd lejt tesznek ki a személyi jellegű költségek.
A tervezetből az is kiderül, hogy 2020. január elsejétől a cigaretta specifikus jövedéki adója az ezer szálanként 366,147 lejről 386,377 lejre nő, ugyanakkor megszüntetik a megosztott áfafizetés mechanizmusát. Egy másik intézkedés értelmében a közméltóságok juttatását befagyasztják a 2019. decemberi szinten, mint ahogyan az élelmiszerpótlék értékét is, az érdemjuttatás összege pedig 6240 lej marad. Emellett betiltják a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
{K4}
Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este ugyanakkor bejelentette, elkészült a 2020-as évi állami költségvetés tervezete, jövő héten pedig beterjesztik a parlament elé. Leszögezte egyúttal: a kormány nem készül megemelni az adókat vagy illetékeket, a büdzsé a jelenleg hatályos törvényekre épül.
Ludovic Orban kormányfő bejelentette, a kabinet felelősséget vállal a büdzséért, amennyiben azt látják, fennáll a kockázat, hogy a döntéshozók nem fogadják el december 31-éig.
{K3}