Fékezi a magyar-román együttműködést a bukaresti külügy? – Kelemen Hunor a gazdaságfejlesztési programról
A román külügyi apparátus egy részéről a magyar–román viszonyrendszerrel kapcsolatos fenntartásokban látja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök annak az okát, hogy az utóbbi időben a román diplomácia bírálni kezdte a Magyarország által útjára indított erdélyi gazdaságfejlesztési programot.
Azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között a magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között a román diplomácia által az utóbbi hetekben támadni kezdett programról.
Mint arról beszámoltunk, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hétfőn, a nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában árulta el, hogy
tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról, a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette.
{K1}
Kelemen Hunor ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és 2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD–ALDE) koalíció vezetőivel – akkor a PSD élén Liviu Dragnea állt, az ALDE-t pedig az azóta is tisztségben levő Călin Popescu-Tăriceanu vezette –, majd a két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket arról, miről szól a projekt. Később a pártelnökök is egyeztettek a témában a kormányfőkkel.
A román fél megfogalmazta az észrevételeit, az egyik az volt, hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal, az összegek ne haladják meg az adható de minimis támogatásokat. Ezek a kisebb összegű pályázatokra vonatkoztak. Mint mondta,
a program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek ebben a témában.
{K2}
Elmondta, a program működésének kidolgozásához a Németország által az erdélyi német közösség támogatásának céljával működtetett támogatási programot vették mintául.
„Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program. Nyilván a két külügyminiszter – Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter – is egyeztetett többször is. Senki nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen” – mondta Kelemen. Kérdésünkre, hogy miért, kifejtette: egyszerűen azért, mert az ilyesmi nem szükséges, hiszen az Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak. Mint mondta,
mindenki abból indult ki, hogyha a program megfelel a nemzeti és az uniós szabályoknak, akkor nem szükséges semmilyen írásos megállapodás.
Így hirdették meg a programot, amelynek a próbája a mezőségi pályázat volt. „Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, mindenki látta, hogy a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években” – mondta.
Felvetésünkre, hogy mindezek után most a román fél miért intézett támadást a program ellen, Kelemen a bukaresti külügyet tette felelőssé.
– mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor elárulta: amióta az új, nemzeti liberális párti kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése Ludovic Orban miniszterelnökkel, amelyen tájékoztatta arról, miről is szól a program, és hogy miért tartják fontosnak és hasznosnak. Azt is jelezte, ha szükségesnek tartja, akkor a két kormány szintjén is folytathatnak kétoldalú egyeztetéseket a témában. „Az ő hozzáállása sem volt elutasító, azt mondta, ő nem is érti, hogy ezzel mi a probléma. De hozzátette: ő is leül a kollégáival, és megvitatják” – ecsetelte Kelemen. Az utóbbi hetekben elhangzott ellenséges hangvételű román nyilatkozatokat nem kívánta kommentálni. „Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a gazdaságfejlesztési program folytatódjék. Én nem látom, hogy miért ne folytatódhatna, és úgy gondolom, hogy folytatódni is fog. Sem nekünk, erdélyi magyaroknak, sem a magyar kormánynak nem az a célunk, hogy pattanásig feszüljön a helyzet, és úgy látom, hogy a román kormánynak sem, mert valahogy normalizálni kellene a viszonyt” – fejtette ki. Elmondta, a már kifutóban levő program megy tovább, az új, partiumi program meghirdetésére ugyanakkor idén már valószínűleg nem kerülhet sor, de mindenképpen folytatni kívánják.
– szögezte le Kelemen. Kérdésünkre, lát-e arra esélyt, hogy Bukarest ehelyett inkább bekeményítsen, és esetleg megpróbálja „beszántani” a programot, kijelentette: nem számít erre. „A külügyminiszter mondja a magáét, de előbb-utóbb mégis egy politikai döntés születik a kormány részéről, és akkor mehetnek tovább a dolgok. Mit nyer abból Románia, ha beszántja a programot? Illetve hogyan szántja be? Hiszen semmilyen illegális dolog nem történik. Egy romániai jogi személyiséggel rendelkező alapítvány – amely még csak nem is politikai jellegű intézmény – megállapodást köt a magyar külügyminisztériummal, ő hirdeti meg Romániában a pályázatokat, nem a magyar állam, és ő bonyolítja le” – mutatott rá lapunknak Kelemen Hunor.
Mint megírtuk, nemrég Marius Lazurca bukaresti román nagykövet beszélt arról: a programról nem született kétoldalú megállapodás, és Románia nem adta beleegyezését a lebonyolításába.
{K3}
A magyar kormány azért indította el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket. A próbaként beindított mezőségi fejlesztési programot követően útjára indították a székelyföldit is, amely során a három székely megyében három nagy kategóriában pályázhattak: ezek a mezőgazdasági integrátor jellegű nagyberuházások, az agrárágazatban tevékenykedő magán- és jogi személyek max. 15 ezer eurós támogatása, valamint a szálláshelyek fejlesztésére és létesítésére meghirdetett nagy összegű kiírás. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel. A nagyberuházásokat érintő program keretében 72 befektetésre nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. A nyertesekkel már el is kezdődött a szerződések aláírása. A program következő állomása a Partium lesz.