Semjén: Budapest érvényesnek tekinti a gazdaságfejlesztési programról Bukaresttel született megállapodást

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami azáltal vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni ezt a területet. Felidézte, hogy 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését és a különböző pályázati forrásokat.

Semjén Zsolt kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására, amely – mint kiemelte – jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, az utódállamoknak és Magyarország gazdaságának is. Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. Hozzátette, 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást.

Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. „A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték” – jelezte. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást.

Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját. Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák. Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. „Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza” – fűzte hozzá.

Semjén Zsolt beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja a 1,1 millió az új magyar állampolgárok száma. Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon. Bencsik János (Jobbik) a Trianon 100 évforduló kapcsán szóvá tette, hogy kevés konkrétum látszik, nem tudni, milyen szemlélet alapján, milyen költségvetési forrásokból valósulna majd meg.

Semjén Zsolt válaszában jelezte: a kormány döntése alapján a Trianon-megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette: a magyarság nem veszítette le Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát. Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.

A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat. A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: „elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték”, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták, a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futball-mérkőzéseknél. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.

A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba. A Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.