Mérő László Kolozsváron: életveszélyesek a túl merev elvek
Egyáltalán nem baj, ha néha kivételt teszünk és nem tartjuk be az elveinket, a merev elvek ugyanis életveszélyesek – hangzott el következtetésként Mérő László kolozsvári előadásán.
Kétszer is megtöltötte közönséggel a kolozsvári Planetarium kávézót Mérő László világhírű matematikus, pszichológus pénteken este, olyan sokan voltak kíváncsiak rá, hogy helyszűke miatt meg kellett ismételni az Érted csoport által szervezett előadást. Utóbbiról elhangzott, civil szervezetként ösztönözni kívánja az értékteremtő folyamatokat az erdélyi magyar társadalomban, kulturális és tudományos szempontból egyaránt.
Mérő László tudományos stand up-ként definiálta előadását, melynek Az elvek csapodár természete címet adta. Az előadáshoz nem véletlenül tette oda a 18-as karikát, pikáns sztorikból nem volt hiány,
a neves matematikus érdekes történeteken keresztül próbálta bizonyítani, emberként mennyire nem ragaszkodunk elveinkhez, és hogy ezzel nincs is baj.
{A}
Először azonban tanítsuk meg az elveket, ráérünk utána nem komolyan venni őket, jelentette ki. Majd arra hozott fel példákat, mennyire nem jó az, ha túlzásba visszük ezeket. Egyik példaként a nudizmust említette,
a túlzott meztelenkedés ugyanis már nélkülöz minden erotikát, de a túlzásba vitt túrázás, a „fajturistáskodás” is elveszíti varázsát,
ahogy a mindenki által érthetőnek szánt eszperantó nyelv sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, épp amiatt, mert túl szabályszerű volt.
Kellenek a kivételek, ami alól nincs kivétel, az már nem szabály, hanem természeti törvény, jelentette ki Mérő László „a kivétel erősíti a szabályt” mondásra utalva.
„Ha tudjuk a kivételeket, biztos kézzel használhatjuk a szabályokat” – fogalmazott az előadó.
Példaként Marxot és Freudot említette, akik mindketten kivonták magukat saját elméletük alól. Utóbbi az elején nem győzte meg, belemagyarázásnak tartotta elméletét, de lassan „megfertőződött” – vallotta be Mérő László. Aki elmondása szerint kezdetben
matematikusként azért ment pszichológiát tanulni, hogy megtanuljon mindent „a gömbölyű számítógépről”, és a mesterséges intelligenciát kutathassa.
Ebből nem lett semmi, jelenleg is az ELTE Pszichológiai Intézetének az oktatója.
Freud elméletére reagálva azt kezdte bizonyítani, hogy valamennyi népdal szövege erotikus képpel kezdődik, és ez nem csak a magyar népdalokra jellemző, hanem valamennyi népére. Sőt, a gyerekdalok is „tocsognak az erotikától”, tette hozzá.
Elméletét egy zeneakadémián tanuló barátnőjével is letesztelte, míg ő a szöveg, a lány a dallam alapján azonosította be, hogy népdalról vagy műdalról van szó, és az ítélet az esetek 90 százalékában megegyezett. De, mint minden szabály alól, itt is voltak kivételek. Főleg, hogy a népdal arra való, hogy egy nép összetartozását erősítse, és nem arra, hogy mindenki értse.
Csak a matematikában fontos, hogy egyértelműek és ellentmondásmentesek legyünk, hiszen ha a matekban valami hibás, akkor az a velejéig romlott. Mi emberek szerencsére nem ilyenek vagyunk, tévedhetünk, hibázhatunk.
A logika akkor hasznos, ha az a cél, hogy mindenki pontosan értse a mondanivalónkat, zárult az előadás, túl komolyan venni elveinket sokszor életveszélyes. „Az elvek nem arra valók, hogy állandóan betartsuk őket, hanem arra, hogy legyen amihez alkalmazkodni akkor is, ha nem tartjuk be” – vont következtetést Mérő László.