„Adóparadicsomok” a romániai szigeteken?

Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelem, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek.

Ötven százalékos adókedvezményt biztosítana a romániai szigeteken, homokvonulatokon és más szárazföldi részeken gazdasági tevékenységet folytató cégeknek az a törvénytervezet, amelyet a szociáldemokrata párti (PSD) Șerban Nicolae terjesztett a parlament elé, és első kamaraként a sze-
nátus kedden elfogadta. 61 honatya szavazta meg a kezdeményezést, 24-en ellene voksoltak, 11-en pedig tartózkodtak.

A jogszabályjavaslat érvelése szerint ezeken a sajtóban leendő „adóparadicsomokként” emlegetett szigeteken az adókedvezményeknek köszönhetően gazdasági tevékenység alakulna ki, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyarapodna az államkassza. A tervezet azt is meghatározza ugyanakkor, hogy milyen gazdasági tevékenységeket lehetne folytatni: megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelmi eladás, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások szerepelnek a jogszabályjavaslatban.

A képviselőházi elfogadásra váró tervezet a szigeteken engedélyezett szerencsejátékok körét is meghatározza: a kaszinókban, a pókerklubokban, illetve a bingótermekben megszokott játékok jöhetnek szóba.

Șerban Nicolaénak amúgy nem az első próbálkozása, egy hasonló tervezetét már korábban elfogadta a parlament, azonban az alkotmánybíróság júniusban helyt adott az akkori ellenzék és Klaus Johannis államfő alkotmányossági kifogásainak.

A tervezetet – akárcsak az előzőt – ugyanakkor a legtöbben úgy tekintik, mint egy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt hivatali visszaélésre való felbujtás miatt börtönben ülő exelnökének szánt „ajándékot”, a fia kezeli ugyanis a dunai Belina-szigetet.

Romániában különben nagyjából ötven sziget található, legnagyobb részük a Dunán, illetve a Duna-deltában.

Sokan támadták azért is a jogszabályjavaslatot, hogy elfogadása bátorítaná az építkezéseket a deltában.

Nem lehet komolyan venni a törvénytervezetet, mert ennek gyakorlati kivitelezéséhez Romániában nincsenek meg a körülmények – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. Mint a képviselőház költségvetési-, pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott, a kezdeményező azzal érvel, hogy az egyébre nem használható, parlagon maradt területekre kapnának adókedvezményt a befektetők, majd amikor beindulnak, fizetik a jövedelemadót, és „dől a pénz az államkasszába”. Ennek Romániában nincsenek meg a feltételei,

ha valaki kaszinót akar építeni, nem egy eldugott Duna-szigeten fogja megtenni

– véli a politikus. „Nem tudom ezt a tervezetet komolyan venni. Nem tudom, kinek szól, Liviu Dragneának vagy sem, de a gyakorlatban senki nem fogja tudni végrehajtani” – tette hozzá Erdei-Dolóczki István. Kifejtette, nem szeretné minősíteni a kollégáit, de még sok olyan törvény van, melyet elfogad ugyan a parlament, ki is hirdetik, de aztán a gyakorlatban nem működnek. Példaként említette azt a jogszabályt, amely alapján a mezőgazdasági kamarákat a parlamenti választások mintájára kellene megalapítani, kampánnyal, programmal. Ez nagyon demokratikus, csak nem életszerű.

– fejtette ki a képviselő.

Kiemelte egyúttal, hogy a törvénytervezetben szereplő adókedvezmény még nem jelenti azt, hogy adóparadicsom jön létre – ahogyan a bukaresti sajtó emlegeti –, hiszen az olyan államot jelent, ahol bizonyos adók egyáltalán nem léteznek, vagy nem firtatják, honnan származik a pénz, és nem kell rá jövedelmi adót fizetni.