Ha két alapélelmiszert kellene kiemelnünk, ami fenntartott, megtartott vidékünkön is pár száz éve, a dobogó első fokain minden bizonnyal a krumpli és a törökbúza osztozna.
Nagyanyáink konyhájának feltérképezése során főztünk már puliszkalisztet tejben, készítettünk bálmost forralt tejszínben, lazítottuk a pépes puliszkaállagot túróval, zsendicével. Paníroztunk sós málét pirított kenyérmorzsában. Hosszan sorolhatnánk a készítési módokat, amelyekkel eleink változatosabbá tették az aranyló étket.
A Homoród–Küküllő LEADER Egyesület jóvoltából egy különlegességgel folytatjuk gasztrotörténeti örökségünket bemutató sorozatunkat.
A régi ételek nyomában című gyűjteményük tartalmazza a kápolnásfalvi pityókás puliszkát,
amelyet a Melinda vendégház kínálatában fedeztek fel előbb az egyesület munkatársai, majd a lövétei Tájház udvarán tartott őszi rendezvényükön a vendégház kínálatából kóstoltunk meg.
Az adatközlő, Szász József elmondása szerint fiatalként gyakran készített pityókás puliszkát. Juhászatban dolgozott, és az esztenán mindennapi eledel napjainkban is a puliszka. Kápolnásfaluban régebben minden háznál gyakori étel volt, ma már kevésbé főzik.
Térségünk más településein is készítik a puliszkát, de pityókával csak Kápolnásfaluban.
A helyi népi táplálkozásban őshonos ételféleség megtalálta helyét az étlapon is.
A receptet Lázár László egyesületi elnöknek és a kiadvány szövegezőjének, Török Imrének köszönjük. Próbálják ki, és tapasztalják meg,
ennek a köretnek vagy főételnek jobbak a biokémiai tulajdonságai, mint a hagyományos, megszokott puliszkának.
Azok is bátran fogyaszthatják, akiknek a puliszkaételek általában gyomorégést okoznak. Gluténérzékenység esetén is megengedett táplálék. Eme puliszkavariáció beilleszthető a diétás étrendbe is.