Lefutottnak tűnő verseny: sokan Johannis újabb diadalára számítanak az elnökválasztás előtt

Vasárnap rendezik az elnökválasztás második fordulóját, amelyen Klaus Johannis hivatalban levő államfő méri össze az erejét Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnökkel.

Vasárnap eldől, ki lehet a román államfők rezidenciájául szolgáló Cotroceni-palota lakója a következő öt évben: az elnökválasztás második fordulójában az újrázni készülő, hivatalban levő elnök, Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze Viorica Dăncilával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével.

Mint ismeretes, a „normális Romániát” ígérő, a PSD végső legyőzését szorgalmazó Johannis a voksok 33,82 százalékát, 3 485 292 szavazatot megszerezve nyerte meg az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját, míg a szlogenje szerint „minden románért” küzdő, kormánya eredményeivel kampányoló Dăncilă 22,26 százalékot – 2 051 725 szavazat – kapott.

A szavazókörök – akárcsak a múlt vasárnapi első fordulóban – reggel hétkor nyitnak, és este kilencig várják a voksolni akarókat.

A külföldön élő román állampolgárok ugyanakkor ezúttal is három napon át – már péntek déltől – voksolhatnak.

A hatályos jogszabály értelmében akik a szavazókörben, illetve a szavazókör előtt urnazáráskor még sorban állnak, leadhatják szavazatukat.

{K1}

Az előrejelzések szerint a választás esélyese Klaus Johannis, aki már az első fordulót is toronymagas előnnyel nyerte. Ehhez hozzájárulhat, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) harmadik helyezett jelöltje, Dan Barna USR-elnök Johannis támogatására buzdította híveit. Így tett a Népi Mozgalom Párt (PMP) is. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – amelynek a Pro Romániával közösen indított jelöltje, Mircea Diaconu a negyedik helyen végzett – viszont a jelek szerint nem áll be a sorba: az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szerdán este úgy nyilatkozott: egyik jelölt sem volt meggyőző számára, így az ALDE-nak egyik mellett sem kellene kiállnia. Victor Ponta, a Pro Románia elnöke már korábban úgy nyilatkozott: nem érdekli, mi lesz a második fordulóban.

Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte: a szövetség egyik jelöltet sem tudja támogatni a második fordulóban, ezért

a magyar választópolgárok lelkiismeretére bízza, hogyan voksolnak.

Kelemen ugyanakkor lapunknak elmondta: ha nehezen is, de Johannisra szavaz.
Lelkiismereti szavazásra buzdít a Magyar Polgári Párt (MPP) is, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelezte: semmiképpen sem tudnak Dăncilă mellett kiállni, de jó szívvel a Johannisra szavazásra sem buzdítanak. Arra biztatnak: mindenki éljen szavazati jogával, de

az érvénytelen szavazat is a véleménynyilvánítás egyik formája.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szintén érvénytelen szavazásra buzdít.

Johannis mindazonáltal a második forduló előtt is jelezte: számít az őt öt évvel ezelőtt masszívan támogató magyarok szavazataira. Ugyanakkor az azóta eltelt öt évben

egyszer sem mutatkozott megértőnek a magyar közösség problémái iránt és nemet mondott az autonómiatörekvésekre is.

Johannis győzelmét segíthetik elő a külföldön élő románok is, akik rendszerint a jobboldalra szavaznak.

{K2}

A várt Johannis-diadal mértékét csökkentheti ugyanakkor, hogy a két forduló között a szokásjogot felrúgva nem volt hajlandó nyilvános jelölti vitára kiállni Dăncilával, aki naponta többször is felszólította a vitára. Johannis és a PNL ugyanis úgy értékeli: előnye akkora, hogy fölösleges kiállnia a vitára, amelyen esélyt adna a volt miniszterelnöknek, hogy kormánya eredményeit sorolva kampányoljon. Ehelyett két ízben is sajtótájékoztatón „vitázva” ismertette terveit. A második ilyen rendezvényre, amelyre kedd este került sor, Dăncilă is rászervezte saját „vitáját”, amelyen az újságírók kérdéseire válaszolt.

Johannis vitától való menekülését még a hozzá közel álló román média jelentős része is bírálta.

Ráadásul a szemtől szemben való megmérkőzés visszautasításával Johannis engedte, hogy a második forduló előtti időszakot ellenfele tematizálja. Mindemellett elemzők többsége szerint a hivatalban levő államfő győzelmének csak a mértéke kérdéses.